A Budapesti Civil Közösségi Szolgáltató Központ 12 éve segíti térítésmentes szolgáltatásaival a civil szervezetek működését Budapesten. Tanácsadásainkon, rendezvényeinken és képzéseinken a civil szervezetek képviselői kézzel fogható tudást kaphatnak, melyet a mindennapi működésükben tudnak hasznosítani.
Tanácsadásaink során szaktanácsadóinkkal az alábbi területeken segítjük a civil szervezeti képviselőket: adományszervezés, önkéntesség, kommunikáció; jog és közhasznúság; pénzügy és adózás; valamint forrásteremtés és pályázatírás.
2023-tól két új tanácsadási terület felé is nyitottunk, ami nem más, mint a fiatalok bevonása, valamint az elektronikus ügyintézés.
Rendezvényeink két csoportra oszthatók:
tájékoztató jellegű rendezvényeinken pályázatokkal, adózással, jogi ügyekkel kapcsolatos információkat, workshopjainkon pedig interaktív keretek között kaphatnak gyakorlati tudást a résztvevők, ahol tapasztalataikat meg is oszthatják egymással.
Képzéseink témáit évről-évre igyekszünk a civil szervezetek igényeihez igazítani, így a COVID időszakban például az online értekezletvezetés is bekerült a palettába, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben pedig a legnépszerűbb képzéseink közé tartoznak a forrásteremtéssel és pályázatírással foglalkozó tréningek, kurzusok.
A Budapesti Civil Közösségi Szolgáltató Központ tanácsadási tevékenysége (telefonon, személyesen és online) az alábbi területeken érhető el:
Jogi, közhasznúsági tanácsadásunk keretében a hatályos törvényeknek megfelelő, gyakorlatban is használható válaszokat adunk a civil szervezet nyilvántartásba vételekor, az alapító okirat módosításánál, változásbejegyzésnél, megszűnésnél, törlésénél, a közhasznúság meg-, illetve visszaszerzésénél és az általános jogszerű működés fenntartása közben felmerülő kérdésekben, segítünk a jogi nyelvezet megértésében, a civil eljárások folyamán fellépő technikai problémák megoldásában.
Pénzügyi, könyvviteli, adózási tanácsadásunk keretében elsősorban a beszámolási és bevallási kötelezettségekhez (pl. éves beszámoló, KSH adatszolgáltatás, a kiutalt 1% felhasználása) kapcsolódó kérdésekre; az adományokkal, munkavállalókkal, önkéntesekkel és a civil szervezetek tevékenységeivel kapcsolatos pénzügyi elszámolások elkészítése folyamán felmerült problémákra, illetve az új adatvédelmi rendelettel kapcsolatos kérdésekre válaszolunk.
Pályázati és forrásteremtési tanácsadásunk keretében elsősorban a NEA pályázatok beadásával, lebonyolításával és elszámolásával kapcsolatban nyújtunk segítséget és ajánlunk praktikus megoldásokat, de bármilyen pályázattal kapcsolatos kérdésre megpróbálunk választ találni, valamint gyakorlati tanácsokkal segítjük a szervezeteket a forrásszerzés, forrásteremtés, önkéntesség, adományszerzés területén is.
Adományozással, önkéntességgel kapcsolatos tanácsadásunk keretében a résztvevők megtanulhatják a szervezetük és a missziójuk kompakt definiálását, a tudatos kommunikációt és a hatásos marketinget, különböző adományozási stratégiák kidolgozását.
Magyar – külhoni magyar kapcsolatok fejlesztése online elérhető szolgáltatás társszervezetünk, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségével együttműködésben.
A már korábban nyilvántartásba bejegyzett egyesület és alapítvány 2017. január 1-jét követően csak az első egyesületi közgyűlési, illetve alapító általi módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a hatályos PTK szabályainak.
Ha az okiratba foglalt adatokban nincs változás, nem kell a civil szervezetek létesítő okiratát akkor sem módosítani, ha az utalt jogszabályok, hivatkozások és elnevezések a PTK-nak vagy más jogszabálynak már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet valamennyi PTK szerinti változást is köteles már azon átvezetni.
Amennyiben módosításra kerül sor, az új szabályok szerint az egyesület alapszabálya már nem tartalmazhatja az elnökségi és felügyelő bizottsági tagok nevét. Figyelem, alapítványok esetén a kuratórium tagjainak nevét, anyja nevét és lakóhelyét továbbra is tartalmaznia kell az alapító okiratnak.
Mind alapítványok, mind egyesületek esetén a képviselő(k) adóazonosító számát is be kell jelenteni.
Az előbbit végezheti bármely civil szervezet – bírósági nyilvántartásba vétel, erről szóló végzés nélkül is –, viszont az utóbbi, kedvezmények igénybevételére is jogosító jogállást csak a törvényszék közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló határozata, a közhasznúsági feltételeknek való megfelelés alapján nyeri el a szervezet.
Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését a törvény lehetővé teszi.
A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
- milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
- gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
- gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A közhasznú feladatok meghatározásához a cél szerinti feladatok közül kell megjelölni, hogy melyik feladat kapcsolódik közvetlenül vagy közvetetetten állami vagy önkormányzati feladathoz. Ehhez javasoljuk a fontosabb ágazati törvényeket figyelembe venni, melyek alapján pontosan megjelölhető, melyik állami vagy önkormányzati feladatot szeretné ellátni a civil szervezet (cél, szándék, preambulum nem elegendő). Javasoljuk továbbá az adott szervezetre vonatkozó szabályozás mellett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13. és 23. §-ának áttekintését, hiszen ez a törvény egyértelműen meghatározza az önkormányzati feladatokat.
Az alábbiakban igyekeztünk összegyűjteni azon hatályos jogszabályokat, hasznos oldalakat, amelyek segítségül szolgálhatnak a civil szervezetek számára mindennapi ügyintézésükhöz. (Az alábbi lista nem teljeskörű! Javasoljuk, hogy az egyes jogszabályok pontos megismeréséhez mindig olvassák el az érintett jogszabályokat.)
Olvass tovább
