Keresés

GYIK

A már korábban nyilvántartásba bejegyzett egyesület és alapítvány 2017. január 1-jét követően csak az első egyesületi közgyűlési, illetve alapító általi módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a hatályos PTK szabályainak.

Ha az okiratba foglalt adatokban nincs változás, nem kell a civil szervezetek létesítő okiratát akkor sem módosítani, ha az utalt jogszabályok, hivatkozások és elnevezések a PTK-nak vagy más jogszabálynak már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet valamennyi PTK szerinti változást is köteles már azon átvezetni.

Amennyiben módosításra kerül sor, az új szabályok szerint az egyesület alapszabálya már nem tartalmazhatja az elnökségi és felügyelő bizottsági tagok nevét. Figyelem, alapítványok esetén a kuratórium tagjainak nevét, anyja nevét és lakóhelyét továbbra is tartalmaznia kell az alapító okiratnak.

Mind alapítványok, mind egyesületek esetén a képviselő(k) adóazonosító számát is be kell jelenteni.

Az előbbit végezheti bármely civil szervezet – bírósági nyilvántartásba vétel, erről szóló végzés nélkül is –, viszont az utóbbi, kedvezmények igénybevételére is jogosító jogállást csak a törvényszék közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló határozata, a közhasznúsági feltételeknek való megfelelés alapján nyeri el a szervezet.

Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését a törvény lehetővé teszi.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

  1. milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  2. gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  3. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  4. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú feladatok meghatározásához a cél szerinti feladatok közül kell megjelölni, hogy melyik feladat kapcsolódik közvetlenül vagy közvetetetten állami vagy önkormányzati feladathoz. Ehhez javasoljuk a fontosabb ágazati törvényeket figyelembe venni, melyek alapján pontosan megjelölhető, melyik állami vagy önkormányzati feladatot szeretné ellátni a civil szervezet (cél, szándék, preambulum nem elegendő). Javasoljuk továbbá az adott szervezetre vonatkozó szabályozás mellett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13. és 23. §-ának áttekintését, hiszen ez a törvény egyértelműen meghatározza az önkormányzati feladatokat.

A bíróságon már egyszer nyilvántartásba vett civil szervezet változatlan formában működhet és működik, ezért a kötelezettségek tovább is terhelik (pl. május 31. – beszámoló leadása az OBH felé), a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt nyilvántartásba vételét.

Minden, a civil eljárások során használatos nyomtatvány letölthető a https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-eljaras-nyomtatvanyok oldalról.

Igen, ebben a tekintetben nincsen változás a törvényben, általában az önkormányzati pályázati kiírásokat kell figyelemmel kísérni, illetve egyedi támogatási szerződések köthetők.

A szabály csak a Bíróság számára tartalmaz előírást. A Bíróság a letétbe helyezett beszámolót és a civil szervezet nyilvános adatait elektronikusan hozzáférhetővé teszi, mely a Civil Információs Portálon keresztül (https://civil.info.hu/index.html#organizationarea), illetve a Törvényszék közhiteles névjegyzékében (https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke) keresve érhető el.

Az „Alapító okirat”, a „Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat”, az alapítvány kurátorának/kurátorainak „Összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata”, „Igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról”. Szükség szerint egyéb okiratok csatolása is felmerülhet.

Nagyon fontos ezeknek az oldalaknak a kitöltése, ugyanis ha alapításkor a bíróságon keresztül nem igénylik meg, akkor nagyon nehezen fognak tudni később hozzájutni, és a működés addig kizárt lesz.

Egyesületet legalább 10 fő (tag) hozhat létre úgy, hogy ez a 10 személy a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Még ha nem is választják a hivatalos közgyűlési formát, akkor is szükséges, hogy az alakulásnál egybehangzóan megtörténjen az akaratnyilatkozat, az alapszabály elfogadása, a tisztségviselők megválasztása és a megválasztott tisztségviselők elfogadó nyilatkozatának megtétele. E logika mentén értelemszerűen minden papíron azonos dátumnak kell szerepelnie.

Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az alapítás menete:

  • Össze kell szedni legalább 10 alapító tagot.
  • A 10 alapító tagnak egybehangzóan ki kell mondani az egyesület megalakulását.
  • Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét a létesítő okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell. A választás az alapszabály rendelkezése szerint lehet nyílt vagy titkos.
  • Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet és tagjegyzéket is fel kell venni és a bejegyzéshez mellékelni. A jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy az egyesület mikor, hány fővel alakult meg és hogy a tisztségviselőket hogyan választották meg.
  • A tisztségviselőknek írásos elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük.
  • Az alakuló üléstől számított 30 napon belül a bíróságon nyilvántartásba kell vetetni az egyesületet.

Ha nem írják bele az alapszabályba a tisztségviselők megbízásának időtartamát vagy határozatlant írnak, akkor 2 év után automatikusan megszűnik a megbízatás, így ebből elég sok gond lehet. Legegyszerűbb kimondani, hogy mennyi időre szól a megbízatás, ez a törvény szerint 5 évig tarthat, utána mindenképp tisztújító közgyűlést kell tartani (személyükben maradhatnak ugyanazok, akik korábban voltak, de őket 5 évente ismét meg kell választania a közgyűlésnek).

Székhely egy lehet, az határozza meg a bejegyző és a későbbiekben mindig eljáró bíróságot. A civil szervezeteknél nem létezik az „áttétel” fogalma, így ha a székhely változik is a jövőben, mindig a bejegyző bíróság fog eljárni a szervezetet érintő ügyekben. Telephelyet nem kötelező bejelenteni, nem is szerepel a közhiteles nyilvántartásban, azonban pályázatoknál az alapszabályi rendelkezéssel tudják igazolni az adott területen végzett feladatot. Így javaslom a telephelyek betételét az alapszabályba. A telephelyet is a bejegyző bíróságnál kell nyilvántartásba vetetni.

Fontos, hogy mind a székhely, mint a telephely esetén tulajdonosi és jogosulti (pl. haszonélvezői) nyilatkozat kell, tulajdoni lappal.

E szabályozás vonatkozik az alapítványokra is.

A székhelyváltoztatáshoz az alapító okirat módosítása szükséges. A korábbi alapító okiratban a módosítást jelölni kell, technikailag legegyszerűbb módon át kell húzni a székhelycímet és dőlt betűkkel jelezni kell az új helyet. Az alapító okiratot csak az alapító írhatja alá.

Szükség van még székhelyhasználati hozzájárulásra, vagyis a tulajdonos engedélyezi, hogy az alapítvány az ingatlant meghatározott ideig ingyenesen vagy bérleti/használati díj ellenében használja. Ehhez csatolni kell az ingatlan nem hiteles tulajdoni lapját. Ha több tulajdonos vagy haszonélvező is van, mindenkinek az írásos beleegyezése szükséges.

Végül ki kell tölteni a változásbejegyzési formanyomtatványt (ez a PK102 V jelű nyomtatvány).

E szabályozás vonatkozik az egyesületekre is, nyilván akként, hogy alapszabályt módosítanak és a Pk 101V formanyomtatványt használják.

Igen, valaki lehet alapítója több alapítványnak és több alapítványban is lehet kuratóriumi tag. Ha elnyerik a közhasznú fokozatot, akkor minden szervezetet értesíteni kell, hogy máshol is betölt kuratóriumi tisztséget. Fontos, hogy csak akkor lehet valaki a maga által alapított alapítványban kuratóriumi tag, ha ő és a közeli hozzátartozói nincsenek többségben a kuratóriumban, ugyanis ebben az esetben ez összeférhetetlennek minősül. Ennek megfelelően, ha egyesületi formáról van szó: valaki lehet több egyesületben is tag, akár az ügyvezető szerv tagja is.

Az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – az alapító módosíthatja és adhatja be a változásbejegyzési kérelem kitöltésével (több alapító esetén együttes kérelemben). Fontos, hogy a cél változtatható, akár bővíthető is, azonban az ennek teljesítéséhez szükséges vagyon rendelkezésre állását igazolni kell, vagy az alapítónak további vagyont kell rendelnie az új célhoz.

Természetesen alapításnál és módosításnál is használhatók ezek a sablonok, az általános nyomtatványkitöltőben a formanyomtatványon a K jelű fülnél a második x-et kell bejelölni és ekkor nyílnak meg a mintaokiratok. Amennyiben a mintaokiratoknál bármilyen hiányosságot észlel a bíróság, hiánypótlásra nem kerülhet sor a törvény rendelkezése miatt, azonnali elutasításra kerül sor azzal, hogy a bejegyzési-, változásbejegyzési eljárás bármikor újrakezdhető.

A változásbejegyzési kérelem benyújtása után az alábbi emaileknek kell érkeznie:

  1. Másodperceken belül arról, hogy a rendszer befogadta az iratot.
  2. Általában aznap vagy másnap, hogy a bírósági lajstromozás megtörtént.

Első körben a levelezés spam mappáját érdemes leellenőrizni, hogy nem keveredtek-e oda a fenti levelek, illetve az ügyfélkapus belépés után azonnal látszania kell(ene) ezeknek az üzeneteknek. Amennyiben nem található semmi erre utaló üzenet, úgy ismételten el kell indítani a számítógépes benyújtási folyamatot.

A változásbejegyzési kérelemhez jellemzően csatolni kell a legfőbb szerv ülésének jegyzőkönyvét és jelenléti ívét, új tisztségviselők választása esetén az elfogadó nyilatkozatukat, székhelyváltozás esetén az ingatlan tulajdoni lapját és a tulajdonos, haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát. A változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak. A létesítő okirat módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Fontos, hogy a létesítő okiratban jól láthatóan szerepeljenek a módosítások (pl. dőlt betűvel vagy félkövér betűvel stb.) . Én azt szoktam tanácsolni, hogy csatoljanak egy olyan példányt, ahol a régi információk még áthúzottan szerepelnek a szövegben, és csatoljanak egy olyan verziót is, ahol a letisztázott, új adatok szerepelnek. Az egységes szerkezet végére: „..szervezet elnöke és képviselője igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Lemondó nyilatkozatot is kell tenniük a korábbi tagoknak, az újaknak pedig elfogadó nyilatkozatot, és ezeket is csatolni kell. A lemondó, valamint az elfogadó nyilatkozatokról hivatalos sablonminta nem létezik, így ezekben nincs formai kötelezettség, aminek meg kell felelni.

Közgyűlés tartása szükséges, ott kell megválasztani az új tisztségviselő(ke)t. A folyamathoz alapvetően az alapszabály módosítására is szükség van, amiben lehet, hogy csak a dátum változik (a 2017 január 1-től hatályos Ptk rendelkezései szerint nem kell az egyesületi alapszabályban szerepeltetni a tisztségviselőket, ezeket az adatokat javasolt a jegyzőkönyvben, illetve elfogadó nyilatkozattal rögzíteni).

Az alapszabály módosítását a változásbejegyzési kérelemmel (PK 101V) a közgyűlést követő 60 napon belül kell benyújtani. Csatolni kell a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a tisztségviselő(k) elfogadó nyilatkozatát.

Nincs ügyvédkényszer, viszont az okiratokon szerepeljen mindig két tanú.

Mivel az alapító okiratban fel kell tüntetni az alapító, vagy alapítók nevét és lakcímét vagy székhelyét, a folyamat az alapító okirat módosításával és változásbejegyzéssel jár együtt (hiszen az alapító személye megváltozik). Az alapító és a kuratóriumi elnök nem lehet ugyanaz a személy, tehát egyúttal új kuratóriumi elnököt is kell választaniuk. Ebben az esetben az alapítói okirat módosításán túl szükséges dokumentumok:

  • a jelenlegi alapítótól egy nyilatkozat az alapítói jogok átruházásról,
  • lemondó nyilatkozat a kuratórium elnökétől,
  • az új kuratóriumi elnöktől pedig egy elfogadó nyilatkozat.

A lemondó és az elfogadó nyilatkozatokról hivatalos sablonminta nem létezik, így ebben nincs formai kötelezettség, aminek meg kellene felelniük. Alapítvány változásbejegyzés iránti kérelmének mintája az alábbi linkre kattintva érhető el: https://birosag.hu/nyomtatvanyok/valtozasbejegyzese-iranti-kerelem/alapitvany-valtozasbejegyzese-iranti-kerelem

Minden törvényszék csak az általa vezetett szervezetekről adhat kivonatot, melyre vagy postai úton, vagy személyesen, az ügyfélszolgálaton (1051 Budapest, Nádor u. 28.) van lehetőség. A bírósági kivonat hiteles okiratának kiadása oldalanként 100 Ft-ba kerül, melyet illetékbélyeggel kell kifizetni (illetékbélyeg kizárólag a postahivatalokban kapható). Postai úton, kötetlen levélben is lehet kérni a kivonatot, az adott mennyiségű illetékbélyeg felragasztásával és egy felbélyegzett válaszboríték mellékelésével.

VÁLASZ

Az alábbi szervezeteknek kötelező az elektronikus beküldés, ezen túlmenően bárki választhatja ezt az utat:

  1. a) a magánnyugdíjpénztár,
    b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
    c) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
    d) a köztestület,
    e) a kölcsönös biztosító egyesület,
    f) a hegyközség,
    g) a párt,
    h) az országos sportági szakszövetség,
    i) a szövetség,
    j) a közalapítvány
  2.  a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy
  3.  a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri.
  4. A közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni, s az eljárásban a kérelmező a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. A közhasznú szervezet a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.

Sehogy, ebben nagyon szigorú a törvényi szabályozás: egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és egyesületekre válhat szét [PTK 3:83. §].

Az alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító(k) akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyoni juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével. [PTK 3:402. § (1-3)].

Az alapítvány törlése iránti kérelmet – a törvényi feltételek megfelelősége alapulvételével – az alapítvány alapítója (ha több alapító van, akkor az alapítók együttesen), vagy ha az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője, illetőleg a végelszámoló terjesztheti elő a bíróságon.

Ha a szervezet a végelszámolási szakaszban van, minden esetben úgy kell eljárni, ahogy az a legutóbbi bírósági végzésben szerepel. Ez a szakasz sajnos tapasztalataink szerint akár 2 évig is eltarthat, úgyhogy türelemmel kell várni a konkrét kéréseket a Bíróság részéről. Ha már vége van a végelszámolási szakasznak, a Bíróság kimondja a megszűnést, és abban a végzésben lesz konkrétan leírva, hogy mennyi vagyont hova juttasson el a megszűnő szervezet (elvileg bankszámlaszámmal stb-vel).

Külsős személy nem tudja kezdeményezni a megszüntetési (megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló) eljárást, ugyanis ez egy közgyűlési döntés függvénye, és csak a szervezet/szervezeti tagok maguk kezdeményezhetik.

  1. Az egyesület megszüntetése első körben egy nemperes eljárásban történik, ahol az alábbi okok valamelyikére lehet hivatkozni a Ptk. 3. 48. alapján: az egyesület

    1. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

    2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

    3. megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;

    4. tagjainak száma hat hónapon keresztül a PTK-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökkent. Ez esetben két tagjegyzéket javasolt benyújtani: egyet az aktuális időponttal, illetve ehhez képest egy 6 hónapnál korábbi időponttal, mindkettőn 10 fő alatti taglétszámmal.

  2. A birosag.hu honlapon a civil szervezetek/nyomtatványok pont között kell az ÁNYK-n keresztül kitölteni a „Szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem” elnevezésű űrlapot. Ha eddig papír alapon dolgozott a szervezet, akkor ez a dokumentum postázható, de beküldhető ügyfélkapun keresztül is. Ha közhasznú a szervezet, akkor csak elektronikus úton lehet beküldeni a nyomtatványt.
  3. Mellékletként nyilatkozzon az elnök arról, hogy nem működik az egyesület, nincs vagyonuk, továbbá, hogy tagjaik száma 10 fő alá csökkent. Ezeket a nyilatkozatokat az elnök írja alá és két tanúnak kell szerepelnie az iratokon. Ha elektronikusan küldik be az iratokat, akkor azokat a csatolmányok kezelése menüpont alá kell feltölteni, ha papír alapon, akkor elég egy példányt megküldeni a bíróságnak.
  4. A bíróság ez után hoz egy döntést a megszüntetésről, majd ezt követi egy úgynevezett kényszer-végelszámolás/végelszámolás. Elsődlegesen az elnök lesz a végelszámoló, a bíróság pedig folyamatosan küldeni fogja a végzéseket, hogy milyen dokumentumokat szükséges csatolniuk. Ha minden papír összegyűlt, ekkor következik a törlési kérelem nyomtatvány kitöltése, ami után a bíróság véglegesen meghozza döntését az egyesület törlését illetően.

A gyakorlatban:

  1. ha nincs vagyon és adósság: Közgyűlési döntés alapján kérhető a megszűnési ok megállapítása, a vagyontalanság, adósságmentesség jelezhető a bíróságnak (pl. a közgyűlési jegyzőkönyvben egy utalással). A jelzés terjedjen ki mindenre (bankszámla, házipénztár, ingó, ingatlan). A bíróság megállapítja az ok beálltát és egy újabb eljárásban hivatalból elrendeli az egyszerűsített törlési eljárás megindítását.
  2. ha van vagyon vagy adósság: A közgyűlés kimondja a végelszámolás megindítását, kijelöli a végelszámolót. Kérni kell a megszűnési ok megállapítását és a végelszámolás bejegyzését a nyilvántartásba. A végelszámoló lefolytatja a végelszámolást, de ez esetben a végén még egy közgyűlés kell az elfogadáshoz. Utána kérhető a törlési eljárás.

A Ptk. szerint az alapítvány jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
  2. az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy
  3. az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is.

Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

A megszűnési ok megállapításához elég az egyik Ptk.-ban írt okra hivatkozni, de persze lehet többre is.

Gyakorlatban:

  1. ha nincs vagyon és adósság: Kuratóriumi, alapítói döntés alapján kérhető a megszűnési ok megállapítása, a vagyontalanság, adósságmentesség jelezhető a bíróságnak (pl. a kuratóriumi jegyzőkönyvben egy utalással, alapítói nyilatkozattal). A jelzés terjedjen ki mindenre (bankszámla, házipénztár, ingó, ingatlan). A bíróság megállapítja az ok beálltát és egy újabb eljárásban hivatalból elrendeli az egyszerűsített törlési eljárás megindítását.
  2. ha van vagyon vagy adósság: Kérni kell a megszűnési ok megállapítását és a végelszámolás bejegyzését a nyilvántartásba. A végelszámoló lefolytatja a végelszámolást. Utána kérhető a törlési eljárás.

A szabályos tanúzáshoz két tanú és mindkettőjük neve, lakcíme és aláírása szükséges.

Nem, az ilyen jellegű adatváltozás a Bíróságon nem bejelentés köteles.

A civil társaság nem jogi személy, hanem egy egyszerű civil szervezeti forma, melyet természetes személyek – legalább két fő – hozhatnak létre a nem gazdasági érdekű közös céljaik megvalósítására, közösségi célú tevékenységük összehangolására. Civil társaságok vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatók, ezért alapításuk nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt, és a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni (azzal az eltéréssel, hogy az ügyvitelre kijelölt tag kivételével a tagságot bármely tag azonnali hatállyal felmondhatja). A civil társaságokról bővebben az alábbi oldalon tájékozódhat: https://www.nonprofit.hu/tudastar/civil-tarsasag--mi-az

Az iskola feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. §-a szabályozza. Ha civil szervezetet választ az érettségire készülő diák az 50 órás iskolai közösségi szolgálathoz, akkor javasolt, hogy a szervezet az EMMI-nél regisztrált „közérdekű önkéntesfogadó szervezet” legyen, valamint mindenképp szükséges, hogy az iskola és az civil szervezet között együttműködési megállapodás jöjjön létre. További információk az alábbi oldalon olvashatók: https://www.oktatas.hu/kozneveles/iskolai_kozossegi_szolgalat/jogszabalyok

A törvényességi felügyeleti joga az ügyészségnek 2017. márciusában megszűnt, a bírósági törvényességi ellenőrzés vette át a helyét, mely bárki bejelentése alapján kezdeményezhető.

A felügyelő bizottság jogköréről a Civil tv. 41. §-a rendelkezik. A testületet az alábbi jogosultságok illetik meg: a felügyelő bizottság alapvetően már nemcsak pénzügyi, hanem a teljes működést ellenőrző szerv. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az egyesület döntéshozó vagy ügyvezető szervét (elnökség) a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó vagy ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Így tehát a felügyelő bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását, sőt maga is megteheti ezt.

Minden év május 31-ig kötelező beadni az éves beszámolót. A beszámolásra a PK… és PK …évente változó sorozatszámmal ellátott nyomtatványok szolgálnak, melyeket az Országos Bírói Hivatal oldaláról (https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-beszamolok) letölthető, könyvvezetési módtól függő nyomtatványok kitöltésével kell elkészíteni. A nyomtatványok számozása évente változik, mindig a beszámoló évére vonatkozó nyomtatványokat kell letölteni. A nyomtatványok mellett a bírósági honlapon rövid kitöltési útmutató is található.

Papír alapon a beszámolót kizárólag nem közhasznú szervezet adhatja be, a könyvvezetéstől függően választott nyomtatványon. Önkéntes választás alapján ezen szervezetek elektronikus úton is elkészíthetik a beszámolójukat, ez esetben ők is a tárgyévre vonatkozó aktuális beszámolósablont kell használják.

A közhasznú szervezetek beszámolójukat kizárólag elektronikusan adhatják be. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyomtatványok számozása évente változik, az aktuálisan az adott évre vonatkozó beszámoló nyomtatványért keressék fel az OBH honlapját és rendszeresen figyeljék a nyomtatvány frissítéseket!

2019. december 23-át követően a „P” jelű, papír alapú benyújtáshoz szükséges nyomtatványok kivezetésre kerültek, a továbbiakban a papír alapú és az elektronikus benyújtás ugyanazon a nyomtatványon lehetséges.

Minden év május 31-ig kötelező beadni továbbá a TAONY nyilatkozatot (amennyiben nem folytat a szervezet vállalkozási tevékenységet), valamint nyilatkozni kell az előző évben kiutalt 1%-ok felhasználásáról (KOZ jelű nyomtatvány), ezen kívül eleget kell tenni a KSH adatszolgáltatásnak is a KSH „Elektra” rendszerén keresztül.

Amennyiben a szervezet vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adóbevallásra kötelezett. A társasági adó bevallás nyomtatványa a 29-es sorozatszámú adóbevallási nyomtatvány, mindig a tárgyévre vonatkozóan (ez a 2019-es évre pl. a 1929-es). Társasági adó előleget (fizetendő összegtől függően) havonta (minden hónap 20-ig) vagy negyedévente kell fizetni.

Igen, az OBH Országos Nyilvántartások Irodája a civil szervezetek beszámolóinak leadásával kapcsolatos információk iránt érdeklődőknek lehetőséget biztosít telefonos felvilágosításra hétfőtől csütörtökig 9:00 és 16:00 óra között, pénteken pedig 9:00 és 13:00 óra között az alábbi telefonszámokon:

+361/354-4165, +361/354-4115, +361/354-4295. Emailben a civilinfo@obh.birosag.hu címen kérdezhetnek az érdeklődők.

Igen, a bíróság a nyomtatvány űrlap mellé rövid képes tájékoztatóval ellátott kitöltési útmutatót tett közzé.

Az aktuális nyomtatványgarnitúrák a bíróság honlapján (http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok/beszamolok) találhatóak meg .jar és .pdf formátumban. Az ÁNYK keretprogramban elkészített beszámolókat az Országos Bírósági Hivatalnak kell megküldeni: papír alapon a 1363 Budapest, Pf. 24. címre, vagy az ügyfélkapun keresztül elektronikus formában. A nyomtatványt személyesen, ügyfélfogadási időben is be lehet nyújtani az Országos Bírósági Hivatal (1055 Budapest, Szalay u. 16.) részére. Közhasznú szervezetek csak elektronikusan adhatják be az éves beszámolójukat. A szervezet legfőbb döntéshozó szerve által elfogadott beszámolót kell közzétenni, ezért május 31-ig a szervezet legfőbb döntéshozó szervének ülését meg kell szervezni (alapítvány esetén kuratórium, egyesület esetén közgyűlés), melyen határozatot kell hozni az éves beszámoló elfogadásáról! Az elfogadó határozatot a gyűlésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, rögzítve az elfogadás szavazatarányát is. A jegyzőkönyvet és a közgyűlés egyéb mellékleteit (jelenléti ív, tagjegyzék stb.) a beszámolóhoz NEM szükséges becsatolni, csak a beszámoló utolsó oldalán nyilatkozni kell, hogy a dokumentumok rendelkezésre állnak.

A kitöltési segédletek az egyes nyomtatványok mellett, a Kitöltési útmutató oszlop vonatkozó linkjeire kattintva érhetők el.

A beszámolók aktualizálásával kapcsolatos további információk pedig az alábbi oldalon olvashatók: https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/civil-szervezetek-beszamoloival-kapcsolatos-tajekoztato-menupontjanak

Az éves beszámoló keretében minden civil szervezetnek, függetlenül attól, hogy közhasznú minősítéssel rendelkezik-e vagy sem. A beszámolót az ÁNYK keretprogrammal kitöltendő beszámoló nyomtatvány tartalmazza.

A beszámolóhoz ilyen esetben sem kell csatolni semmit, a beszámolót magát kell csak benyújtani. Teljesen nullás egy beszámoló szinte soha nem lehet, mivel egyesületek esetén a tagdíjfizetésnek, alapítványok esetén pedig az alapító vagyonnak mindenképp meg kell jelennie valamilyen formában a beszámolókban.

Ha a tárgyévet követő május 31-ig nem tesz eleget a beszámolási kötelezettségnek, az új PTK szerint pénzbírsággal sújthatják a szervezetet, azonban előtte valószínűsíthetően felszólítják a közzététel pótlására. A másik következmény, hogy esetleg nem lehet majd pályázatokon elindulni, mert a pályázatkiírók általában megkövetelik a beszámoló beadásának igazolását.

A harmadik következmény: a határidő be nem tartása jogszerűtlen működést is jelent, tehát egy esetleges törvényességi felügyeleti eljárás esetén ez szintén bírságolási alap lehet.

Az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait (egyedi kérelem, pályázat) az okiratban kötelezően fel kell tüntetni. Az alapító okiratban ezt általában úgy lehet megoldani, hogy az alapító nem zárja ki az alapítói vagyon felhasználását, így azok a szervezeti céllal összefüggésben felhasználhatók.

Nem létezik külön végelszámolási mérleg és beszámoló nyomtatvány. A birosag.hu oldalon megtalálhatóak a beszámoló nyomtatványok, ezek között kell a megfelelő évre vonatkozót kitölteni. A nyomtatványon naptári évtől eltérő időszakot is lehet külön jelölni, továbbá a szervezet nevében lévő „va.” toldat is utal a végelszámolásra.

Igen, van lehetőség letéti számlát nyitni, az alapító okirattal az alapító letétbe helyezheti az alapító vagyont. Ez a letéti számla a jogerős bejegyzéskor szabadul fel, addig más műveletet nem lehet vele végezni.

Bankszámlát akkor kell nyitni, ha ÁFA alany a szervezet, illetve amikor az első kifizetése megtörténik, továbbá ha pályázatokon szeretne indulni, vagy valamilyen költségvetési támogatásban részesülni (pl. 1%), mivel az ilyen jellegű támogatásokhoz kizárólag átutalás útján lehet hozzájutni.

Adószámot a Törvényszéktől kell kérni és adatmódosításként kell beadni. Az erre vonatkozó nyomtatványon az adózáshoz, illetve az ÁFA-hoz kérnek adatokat (ettől függ majd a szervezet ÁFA besorolása). Az adószámról, illetve a statisztikai számjel megállapításáról a https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/tajekoztato-adoszam-illetve-statisztikai-szamjel-megallapitasa-iranti oldalon bővebben tájékozódhat.

Nem kérhet adószámot, csak abban az esetben, ha a bíróság származtatott jogi személyként bejegyzi a helyi szervezetet is. Ehhez az szükséges, hogy az egyesület alapszabályában külön nevesítve szerepeljen a helyi szervezet.

A civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás, juttatás.

Az alapító okiratban szerepeltetni kell, hogyan használható fel a szervezet vagyona (pl. pályázat útján, egyéni kérelemre, ösztöndíj, szociális segély stb. formájában). Az alapcél szerinti tevékenységben meghatározottaknak megfelelően, annak megvalósításán kell dolgozni és az alapcéllal összefüggő kiadásokat lehet elszámolni. Meg kell határozni azt is, hogy erről ki dönt és milyen módon értesítik a nyilvánosságot.

Az Ectv-ből idézve: gazdasági-vállalkozási tevékenység a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

  1. az adomány (ajándék) elfogadását,
  2. a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
  3. a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
  4. az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.

A törvény rendelkezése szerint – egyesület és alapítvány esetén is a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységeket végezhetnek a civil szervezetek, azonban az éves összes bevétel hatvan százalékát nem érheti el, illetve haladhatja meg a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétel.

Az adómentesen adható juttatási lehetőségeket a Szja tv. 1. sz. melléklete határozza meg, mely egységesen mindenkire vonatkozik függetlenül attól, hogy egy cég, magánszemély vagy éppen civil szervezet az adó/kapó fél, illetve hogy ez szerepel-e az adott szervezet alapító okiratában. A fent említett törvény az alábbi linken olvasható:https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV

Mindazt a pénzbeli vagy természetbeni juttatást, szolgáltatást, amelyet az adományozó (támogató, juttató) az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljainak elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat. A támogató, juttató, adományozó fogalmát a különböző jogszabályok, – vagy jogszabályon belül is akár – egymás helyett, mellett használják, a tartalma a fogalmaknak azonban ugyanaz: ellenszolgáltatás nélküli vagyoni elem nyújtása a szervezetnek. Pályázatok esetén általában a támogatás kifejezést használják, így támogatás a gyakorlat szerint az a juttatás, amelynek teljes összegével pontosan, általában előre meghatározott költségvetés, vagy jogszabályi előírás alapján kell elszámolni, míg az adománynál, ha az adományozó egyéb kikötést nem tesz, a szervezet célja elérésének érdekében gazdálkodhat.

Az alapítvány csak a közhasznú minősítés megszerzése után adhat ki adóalap csökkentő igazolást az adományozónak. Adományt ettől függetlenül fogadhat, de amíg ilyen jogerős végzése nincs, addig nem állíthat ki.

A Személyi Jövedelem Adókból felajánlott 1%-okat azok a szervezetek gyűjthetik, amelyek legalább 2 éve be vannak jegyezve, és a NAV-nál a felajánlás évét megelőző évben az EGYREG nyomtatványon szeptember 1. és 30. között előzetesen regisztrálnak kedvezményezettként. A regisztrációt nem szükséges minden évben elvégezni, csak az 1% gyűjtésbe újonnan belépő szervezeteknek kötelező az előzetes regisztráció.

Az 1% költségvetési támogatásnak minősül, így annak felhasználása és elszámolása is szigorúan meghatározott keretek közt zajlik. A kiutalást követő év december 31-ig a kiutalt összeget fel kell használni, a maradék pénzösszeg a legfőbb szerv döntése alapján még maximum plusz 1 évig tartalékolható. A civil szervezeteknek a felhasználást követő év május 31-ig egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk, illetve a fel nem használt összeget visszafizetniük. A nyomtatványok letölthetők a NAV honlapjáról. A közleményben szerepelnie kell az 1 %-os összeg felhasználására vonatkozó adatoknak, ezen belül a cél szerinti és működési költségeknek külön-külön és összegszerűen is. Szintén szerepelnie kell a felajánlott összeg esetleges – legfeljebb az átutalást követő második év végéig terjedő – tartalékolására vonatkozó információknak is. 2017-től a köztartozásra átvezetett összeget is fel kell tüntetni a beszámolóban. A közlemény végén nagyobb terjedelmű szabadon gépelhető rész található, melyben az 1 %-os összeg felhasználására vonatkozó részletes információk tüntetendőek fel.

A kedvezményezett szervezet az "EGYADAT" elnevezésű nyomtatvány beküldésével kérdezheti le a felajánlók adatait. A nyomtatvány, illetve a kitöltési útmutató az alábbi linkre kattintva érhető el:  https://www.nav.gov.hu/data/cms381178/EGYADAT.pdf

Az elszámolási korlátok mindenkire vonatkoznak, aki 1% támogatásban részesül, nincs különbség a jogállás között. Csak a tárgyéven belül beérkezett 1%-oknak a 25%-ára vonatkozik az elszámolási korlát.

A NAV a „KOZ” jelű bevallásokat nem hozza nyilvánosságra, elvileg az éves beszámolóknak kell tartalmazniuk az erre vonatkozó adatokat. A beszámolókat a www.birosag.hu-n lehet megnézni, vagy az adott szervezet honlapján, melyen kötelezően hozzáférhetővé kell tenni az elmúlt 2 év beszámolóját.

A Civil törvény alapján minden civil szervezet kaphat az önkormányzattól, államtól működési és programtámogatást is. Állami, önkormányzati feladatot csak közhasznú jogállással rendelkező szervezet vehet át szerződésben állami, önkormányzati szervtől. A közhasznú szervezeteknek juttatott adomány után 20 %-os, tartós adományozás esetén további 20 %-os (tehát összesen 40 %-os) Társasági Adó alap csökkentő tételt vehet figyelembe az adományozó vállalkozás.

Az 50 millió forintot meghaladó támogatás esetén létezik ez a kötelezettség. Igen, a kiemelt céltámogatás is beleszámít ebbe a kategóriába.

Nem kap felszólítást a szervezet vezetője, a Civil tv. 53.§-ra nyújt részletes tájékoztatást arról, hogy kinek és milyen nyomtatványon kell nyilatkozatot tennie, illetve azt hová kell beküldeni.

Kettős könnyvitelt köteles vezetni minden közhasznú jogállású szervezet, illetve azon szervezetek, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot meghaladja.

A közhasznú jogállású szervezet minden esetben kettős könyvvezetést köteles alkalmazni.

10 millió Ft éves bevétel alatt nem kötelező a mérlegképes könyvelő alkalmazása.

Igen, ha az Európai Uniótól származik, mivel az EU forrásai a tagállamok befizetéseiből származnak, illetve más államoktól is érkeznek támogatások.

Nem.

A tagdíjról számlát kell kiállítani és a készpénzes befizetést bevételi pénztár bizonylattal igazolni. Ez a mód jelenleg a legegyértelműbb elszámolási mód. A tagdíj áfa mentes. Ha a tagdíjat átutalással fizetik meg a számlát akkor is ki kell állítani, ez esetben a befizetést a bankszámla kivonat igazolja.

A 2017. június 27-től hatályos 2017. évi LXXVI törvény kimondja, hogy az az egyesület és alapítvány (kivételt képeznek a sportegyesületek és az egyházak), amely közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül, amint az általa kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió Ft-ot, 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes Törvényszéknek és a saját honlapján is közzétenni azt. Az éves beszámoló beadásával egyidejűleg az egész éves külföldről származó bevételről is nyilatkozni kell majd.

Nem minősül külföldről származó támogatásnak az a juttatás, amelyet az egyesület vagy alapítvány külön jogszabály szerint az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kap.

A külföldről támogatott szervezet bejelentéséhez szükséges adatlap az alábbi linken érhető el: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-eljaras-nyomtatvanyok/032

A 032-es kérelem nyomtatvány mellé szkennelve csatolni kell a törvény által megkövetelt adatokat, támogató neve, összeg, cél stb.

Az új törvényről és a törvényi kötelezettségekről bővebb információ: https://www.nonprofit.hu/tudastar/A-kulfoldrol-tamogatott-szervezetek-atlathatosagarol

Mind az egyesületek, mind az alapítványok részére kötelező volt a regisztráció 2017. december 31-ig, és 2018-tól kötelező a Cégkapu használata a hivatalos ügyintézésre. 2019. január 1-től a NAV is átállt a cégkapus ügyintézésre, tehát a szervezet és a NAV összekötését is el kell végezni. Ezzel kapcsolatban célszerű a szervezet könyvelését végzővel egyeztetni a cégkapus hozzáférést, hozzáféréseket. Javasoljuk a NAV honlapján lévő tájékoztató anyagok és oktató videók (https://www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Segit_a_NAV_Video_a20181228.html)megtekintését, hogy a szervezeteket érintő bevallások beküldése zavartalan legyen.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet. A gazdálkodó szervezet fogalmának és körének meghatározásához a törvény a polgári perrendtartásról szóló törvényre utal, amely szerint az egyesület és az alapítvány is a gazdálkodó szervezetek körébe tartozik. A jogszabály a hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldést és az azon történő fogadást 2018. január 1-től tette kötelezővé a gazdálkodó szervezetek számára. A Cégkapu egy közös elektronikus postafiók, ahol minden érintett és arra jogosultsággal rendelkező egy helyen férhet hozzá az adott cég vagy szervezet hivatalos levelezéséhez. A NISZ Zrt., mint a Cégkapu szolgáltatója a https://ekozig.mo.hu/szuf_hirek_segitseg#hir_reszletek,b22d8c0d-e720-4c50-8516-07feb7bd6d76 weboldalon közzétette a Cégkapuhoz kapcsolódó oktatóvideót és tájékoztató anyagokat. Az oldal frissítése folyamatos, így a jövőben is erről az oldalról lesz elérhető minden tájékoztatás a Cégkapuhoz kapcsolódóan.

Az alapítványok esetén nincs lehetőség "szünetelésre", mert egy alapítvány mindaddig, amíg jogilag meg nem szűnik, élő jogi személy, amelynek beszámolási, bevallási kötelezettségei akkor is fennállnak, ha a beszámoló vagy a bevallás nem tartalmaz adatot. A bíróság felszólításának mindenképp tegyenek eleget, el kell készíteni visszamenőlegesen a beszámolókat és be kell azokat nyújtani.

Ha nincs adószámuk, illetve statisztikai számjelük, akkor azt is igényelni kell a bíróságokon keresztül. További hasznos információkat itt olvashatnak: https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/tajekoztato-adoszam-illetve-statisztikai-szamjel-megallapitasa-iranti

A KSH nem egyenlő a Törvényszékkel, sőt nem is hatóság, hanem egy adatbekérő hivatali szerv. Az, hogy feléjük jelezték, hogy nem működnek, az nem menti fel a szervezetet a fentebb leírt kötelezettségek alól.

Igen, ha kap ilyet az önkéntes, azt mindenképp szerepeltetni kell a szerződésben, mert az útiköltség-térítés kizárólag az önkéntes munka elvégzésével összefüggésben adható, és ezt kell igazolni.

Nincs külön szabályozás, mindent az általános szabályok szerint kell elrendelni, elszámolni, és minden ugyanúgy adóköteles vagy adómentes, ahogy egy normál munkavállaló esetében eljárna a szervezet.

A civil szervezetek – mint jogi személyek – magánszemélyeket foglalkoztatni az alábbi formában tudnak: munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl.: megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony), és mint önkéntes. Amennyiben nem kerül sor foglalkoztatásra, de tiszteletdíj kifizetésére sor kerül, akkor rendelkezni kell az alapszabályban, alapító okiratban, hogy arról melyik szerv dönt.

Az alapítvány az általános szabályok szerint lehet munkáltató és lehet az általános szabályok szerint alkalmazottja. Az alkalmazáshoz ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak rá, mint minden más cégre: a munkavállalóval munkaszerződést kell kötni, be kell jelenteni, havi bérszámfejtést kell készíteni a részére és havi bevallási kötelezettséget teljesíteni.

A számlára kötelező ráírni az adószámot vevői és szállítói oldalon is.

A http://kot.emmi.gov.hu/ internetes oldalon.

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Ifjúságügyi Főosztály sk, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

Telefon: +36-1-795-5429

Postai úton kell megküldeni a fenti címre.

A csatolandó dokumentumokról a 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdése, , illetve a Civil Információs Portálon található kitöltési útmutató nyújt információt.

Kitöltési útmutató a közérdekű önkéntes tevékenység bejelentésére szolgáló adatlaphoz: https://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/aktualitasok/kozerdeku-onkentesseg/kitoltesi-utmutato

A http://kot.emmi.gov.hu/ internetes oldalon lehet keresni a szervezet egyes adatai (neve, adószáma, regisztrációs száma stb.) alapján.

Az önkéntes hozzájárulás fogalma hivatalosan nem létezik, mivel az önkéntesség éppen azt jelenti, hogy az a munkavégzés, amivel az önkéntes az adott szervezet tevékenységét segíti, ellenszolgáltatás nélkül történik. 1 önkéntesnek 1 évben 1 alkalommal adható adómentesen jutalom (az aktuális éves minimálbér maximum 20%-áig terjedő összegben). A kifizetés előtt az önkéntesnek nyilatkoznia kell, hogy más szervezettől kapott-e már ilyen juttatást. Ha már máshol, más szervezetnél kapott ugyanis ilyen jutalmat, akkor a további kifizetés már adó- és járulékköteles. A jutalmat tehát előre kikötni nem lehet, az utólag adható az önkéntesnek, ha a tevékenységével elégedett az őt foglalkoztató szervezet.

A civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal a kivétellel, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. [Civil tv. 2. § 27. pont]

Az adománygyűjtéssel kapcsolatos szabályokat mind tartalmazza a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet.Az adományozóval lehet adományozási szerződést kötni (ha az adomány nagy összegű, ezt csak akkor szokták), a bizonylatolás pedig úgy történik, ahogy a szervezet többi bevételénél, a hatályos számviteli törvények szerint (erről egyeztessenek a könyvelőjükkel). Adománygyűjtő urna vagy anonim adományozás a következőképp történhet: az adománygyűjtés célját szolgáló gyűjtőládának zártnak kell lennie, mégpedig oly módon, hogy az adomány elhelyezhető legyen benne, ugyanakkor az elhelyezett készpénz, vagy más adomány ne legyen kivehető felnyitás nélkül. A gyűjtőládán fel kell tüntetni az adománygyűjtő szervezet nevét, valamint elérhetőségét. A gyűjtőláda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább kettő képviselőjének jelen kell lennie. A felnyitáskor a képviselők jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről (címletek szerint, vagy leltár szerint), ezt követően gondoskodnak az adományozott szervezet könyveibe történő bejegyzéséről. Természetbeni adomány gyűjtésére szolgáló, nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén a leltárat a gyűjtő szervezet székhelyén vagy telephelyén is fel lehet venni.

Adományszervezés, adománygyűjtés interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül is megvalósítható.

A támogatói jegy pontosan úgy kezelendő, mint a „sima” belépőjegy, tehát termék értékesítés ÁFA-tartalommal, bárhogy nevezik.

Nincsen, az adomány minden esetben adómentes. Csak azt kell bejelenteni, ha a szervezet külföldről kap támogatásokat (Külföldről támogatott szervezetnek minősül az az egyesület és alapítvány, amely egy adóévben 7,2 millió Ft értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül. Ennek a szabályait a 2017. évi LXXVI. törvénytartalmazza).

Ha tartós adományozási szerződést kötöttek, akkor követelhető a fennmaradó összeg, egyébként nem. A szerződés felmondása/felbontása ügyében a Ptk. szerint kell eljárni.

Csak a támogató megnevezése és tevékenységére utalás nem minősül reklámnak, pl: "OTP Bank Nyrt, a magyar bank" szlogen, ahol a név és a tevékenység van csak megnevezve. Azonban ha a szerződésben konkrétan lefektetik a támogatott bemutatkozását, web oldalának hivatkozását, stb-t, az már értékesített szolgáltatásnak (reklámnak) minősül.

A pályázatokat 2020-tól a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren keresztül (NIR) lehet benyújtani, ahova előzetesen regisztrálni szükséges.

A NIR-t a www.bgazrt.hu oldalon (a NIR belépési pontra kattintva), vagy közvetlenül a https://nir.bgazrt.hu/bga/ oldalon keresztül lehet elérni.

A NEA működésének nyilvánossága érdekében a miniszter a Civil Információs Portál (CIP) keretein belül internetes honlapot működtet. A CIP-en keresztül (az alábbi linken) minden szükséges dokumentum (pl.: Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), Elszámolási útmutatók, dokumentumsablonok támogató okirat kibocsátásához, lemondáshoz és elszámoláshoz) elérhető: https://civil.info.hu/nea/kezdolap/dokumentumtar/index.html

Amennyiben a pályázó meggyőződött arról, hogy a www.birosag.hu oldalon elérhető(ek) és megnyitható(ak) a megfelelő beszámolók, akkor nem szükséges azokat a NIR-be is feltölteni.

Sem az SZJA 1%, sem a NEA pályázatok nem minősülnek deminimis támogatásnak. A deminimis támogatás tényét minden esetben feltüntetik a vonatkozó támogatási szerződésben, így ha volt kérdéses támogatása az elmúlt időszakban a szervezetnek, érdemes elővenni a támogatási szerződéseket/okiratokat, és abban megnézni, hogy az adott támogatás deminimisnek minősül-e vagy sem.

Deminimis fogalma, jelentése: magyarul „csekély összegű támogatásként” találhatjuk meg, ami az Európai Uniótól kapott támogatási forma, mely elsősorban üzleti tevékenységek támogatására vonatkozik (pl.: telephelyfejlesztések, bértámogatás, képzések támogatása stb.), de előfordulhat civil szervezetek számára nyújtott támogatásokban is (pl.: Garancia Program keretében kapott bértámogatás, társadalmi szervezetek vállalkozási tevékenységének fejlesztését célzó kiírások stb.).

A pénzügyi ellenjegyzést az Alapkezelő végzi, ezzel a pályázónak nem kell foglalkoznia.

Postai úton megfelelő feladni a levelet, hiszen a postai ellenőrzőszelvényen bizonyíthatóan rajta lesz a dátum, hogy időben teljesítették a megadott feltételeket.

A NEA aktuális kiírásaiban már egyáltalán nem szükséges önrész, és ezzel együtt térítésmentes hozzájárulás biztosítása a pályázatok megvalósulásához. A pályázati űrlapokon ezek jelölésére, beírására sincs lehetőség, ezért semmilyen formában sem kell ezzel már foglalkoznia a pályázónak sem a megvalósítás, sem a beszámolás időszakában sem.

Az arányos csökkentést a projekt terhére elszámolandó költségek esetén szokták alkalmazni, amikor a pályázat nyer, de csökkentett támogatási összeggel. Ez annyit jelent, hogy a pályázott összegből kevesebbet ítélnek meg, ilyenkor pedig az összes költségvetési sort a megítélt, és az igényelt támogatás arányában automatikusan csökkentik. A költségek szöveges leírórészeit azonban nem változtatják, ezeket a szerződéskötést követő első lehetséges alkalommal érdemes módosítani, hogy a megvalósítás folyamán ne legyen probléma.

Minden évben változhat a minimum és a maximum összeg, amire pályázni lehet. A maximálisan igényelhető támogatás mértékét minden évben a kollégiumok határozzák meg.

Átcsoportosításra módosítási kérelem benyújtása formájában a támogatási időszakban korlátlan mennyiségben van lehetőség. Ilyen kérelmet elektronikusan lehet benyújtani, megfelelő indoklással, de ezeket nem szükséges ajánlatokkal, szerződésekkel alátámasztani, dokumentumok csatolására ugyanis nincs lehetőség. A költségek közötti átcsoportosításoknak az alábbi szabályai vannak: csak azokra a sorokra lehet átcsoportosítani támogatást, mely szerepel a költségvetésben, új költségvetési sor megnyitására tehát nincs lehetőség, továbbá kötelező módosítási kérelmet benyújtani, ha a fősorok (A, B és C költségnemek teljes összegei) 10%-ot meghaladó mértékben változnak bármely irányba. Az egyes alsorok között (Pl.: A1 és A2 között) az átcsoportosítás korlátlan mértékű lehet, azt elégséges a beszámolás keretében felvitt számlákkal jelezni. Ennek ellenére a költségek átcsoportosítását célszerű jelezni a támogatáskezelő felé még akkor is, ha az nem éri el az útmutatóban megjelölt 10%-ot!.

Azon civil szervezetek, amelyek az összevont pályázati kiírások keretében (NEAO-KP-1-… kategóriák) pályázatot nyújtottak be, az egyszerűsített pályázati kiírás (NEAG-KP-1-… kategóriák) keretében pályázat benyújtására már nem jogosultak.

A fentiekre való tekintettel a pályázati kiírások megjelenésekor szükséges eldöntenie a szervezeteknek, hogy melyik kiírás (azon belül melyik kategória) keretében nyújtanak be pályázatot.

Az egyszerűsített vagy összevont pályázat mellett azonban van lehetőség normatív pályázat beadására is.

Összegszerűség okán nem vonatkozik a civil szervezetre.

Nem kell könyvvizsgálónak igazolnia, elegendő, ha a záradékolt számlák másolatát a törvényes képviselő hitelesíti.

Az önkéntes szerződéseknek nincs meghatározott formája, az alábbiakra azonban érdemes odafigyelni:

  • szerepeljen benne az adott önkéntes néhány személyes adata, ami alapján beazonosítható (itt figyelni kell a GDPR betartására az önkéntes személyes adatainak a további tárolása és felhasználása kapcsán, ezt akár bele is lehet építeni a szerződésbe, vagy külön nyilatkoztatni kell az önkéntest, hogy beleegyezik az adatai meghatározott célokra történő felhasználásáról)
  • mindenképpen szerepeljen benne, hogy az önkéntes mikor, hol és milyen munkát végez (köthető olyan szerződés is, ami határozott idejű, konkrét projektre szóló – ez ajánlott, ha a költségtérítést, hozzájárulást valamilyen pályázati / költségvetési támogatás terhére szeretnék neki kifizetni, de lehet például csak általános szövegű keretszerződést is kötni, ez az elvégzendő munkától és a finanszírozási kerettől függ, illetve attól is, mi a szervezet célja, amiért mindenképp szükségét látja az önkéntes szerződés megkötésének)
  • önkéntes hozzájárulás adható (adó- és járulékmentesen), de nem lehet magasabb összegű az éves szinten egy önkéntesnek adott pénzjutalom, mint a minimálbér havi összegének 20%-a
  • ha utazási költségtérítést adnak, és azt pályázati keret terhére szeretnék később elszámolni, figyeljenek oda, hogy az adott pályázattal összhangban legyen az, amit a szerződésben leírtak

Továbbá fontos azt is kiemelni, hogy kizárólag közérdekű önkéntesség keretében számolhatók el az önkéntesekhez kapcsolódó költségek, amihez szervezetüknek megfelelő regisztrációval kell rendelkeznie. Amennyiben ilyen regisztrációval ne rendelkeznek, az alábbi linken található leírások alapján ezt egyszerűen megtehetik: http://www.civil.info.hu/web/guest/bejelenteshez-szukseges-urlap

A pályázó szervezethez hasonlóan partner szervezet sem lehet olyan szervezet, amelyik közvetlenül az állami költségvetésből részesül támogatásban, vagyis oktatási és kulturális intézmények, minisztériumok, nagykövetségek, stb.

Süti beállítások