Keresés

Találatok

GYIK
Ha egy magánszemély támogatást nyújt egy szervezetnek (a támogatás határozott ideig, de részletekben történik), de idővel valami oknál fogva megtagadja a teljes támogatás kifizetését, akkor a szervezet követelheti-e a magánszemélytől a támogatási szerződés alapján még fennmaradó összeget?

Ha tartós adományozási szerződést kötöttek, akkor követelhető a fennmaradó összeg, egyébként nem. A szerződés felmondása/felbontása ügyében a Ptk. szerint kell eljárni.


GYIK
Van-e az adományoknak bármilyen adóvonzata, be kell-e jelenteni őket bármilyen szerv felé?

Nincsen, az adomány minden esetben adómentes. Csak azt kell bejelenteni, ha a szervezet külföldről kap támogatásokat (Külföldről támogatott szervezetnek minősül az az egyesület és alapítvány, amely egy adóévben 7,2 millió Ft értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül. Ennek a szabályait a 2017. évi LXXVI. törvény tartalmazza).


GYIK
Több szervezetnél láttuk, hogy rendezvényeken támogatói jegyet árulnak, több kategóriában. Ennek milyen adminisztratív feltételei vannak?

A támogatói jegy pontosan úgy kezelendő, mint a „sima” belépőjegy, tehát termék értékesítés ÁFA-tartalommal, bárhogy nevezik.


GYIK
Az adományok magánszemélytől való fogadásának milyen adminisztratív kötelezettségei vannak az adományok felhasználásáról való beszámoláson felül. (Ha valaki utal vagy befizet egy összeget, milyen dokumentumokat kell megőriznünk, illetve az adományozónak átadnunk, ha van ilyen.)

Az adománygyűjtéssel kapcsolatos szabályokat mind tartalmazza a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. Az adományozóval lehet adományozási szerződést kötni (ha az adomány nagy összegű, ezt csak akkor szokták), a bizonylatolás pedig úgy történik, ahogy a szervezet többi bevételénél, a hatályos számviteli törvények szerint (erről egyeztessenek a könyvelőjükkel). Adománygyűjtő urna vagy anonim adományozás a következőképp történhet: az adománygyűjtés célját szolgáló gyűjtőládának zártnak kell lennie, mégpedig oly módon, hogy az adomány elhelyezhető legyen benne, ugyanakkor az elhelyezett készpénz, vagy más adomány ne legyen kivehető felnyitás nélkül. A gyűjtőládán fel kell tüntetni az adománygyűjtő szervezet nevét, valamint elérhetőségét. A gyűjtőláda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább kettő képviselőjének jelen kell lennie. A felnyitáskor a képviselők jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről (címletek szerint, vagy leltár szerint), ezt követően gondoskodnak az adományozott szervezet könyveibe történő bejegyzéséről. Természetbeni adomány gyűjtésére szolgáló, nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén a leltárat a gyűjtő szervezet székhelyén vagy telephelyén is fel lehet venni.

Adományszervezés, adománygyűjtés interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül is megvalósítható.


GYIK
Mi számít tartós adományozásnak?

A civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal a kivétellel, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. [Civil tv. 2. § 27. pont]


GYIK
Az önkéntes hozzájárulás mértékét (hasonlóan a munkabérhez) kell-e szerepeltetni az önkéntessel kötött szerződésben?

Az önkéntes hozzájárulás fogalma hivatalosan nem létezik, mivel az önkéntesség éppen azt jelenti, hogy az a munkavégzés, amivel az önkéntes az adott szervezet tevékenységét segíti, ellenszolgáltatás nélkül történik. 1 önkéntesnek 1 évben 1 alkalommal adható adómentesen jutalom (az aktuális éves minimálbér maximum 20%-áig terjedő összegben). A kifizetés előtt az önkéntesnek nyilatkoznia kell, hogy más szervezettől kapott-e már ilyen juttatást. Ha már máshol, más szervezetnél kapott ugyanis ilyen jutalmat, akkor a további kifizetés már adó- és járulékköteles. A jutalmat tehát előre kikötni nem lehet, az utólag adható az önkéntesnek, ha a tevékenységével elégedett az őt foglalkoztató szervezet.


GYIK
Hol tudja megnézni a szervezet, hogy regisztrálva van-e már?

A http://kot.emmi.gov.hu/ internetes oldalon lehet keresni a szervezet egyes adatai (neve, adószáma, regisztrációs száma stb.) alapján.


GYIK
Milyen dokumentumokat kell csatolni az adatlaphoz?

A csatolandó dokumentumokról a 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdése, , illetve a Civil Információs Portálon található kitöltési útmutató nyújt információt.

Kitöltési útmutató a közérdekű önkéntes tevékenység bejelentésére szolgáló adatlaphoz: https://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/aktualitasok/kozerdeku-onkentesseg/kitoltesi-utmutato


GYIK
Postai úton vagy elektronikusan is el lehet küldeni az adatlapot?

Postai úton kell megküldeni a fenti címre.


GYIK
Milyen címre kell elküldeni az adatlapot?

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Ifjúságügyi Főosztály sk, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

Telefon: +36-1-795-5429


Süti beállítások