Keresés
Találatok
Nagyon fontos ezeknek az oldalaknak a kitöltése, ugyanis ha alapításkor a bíróságon keresztül nem igénylik meg, akkor nagyon nehezen fognak tudni később hozzájutni, és a működés addig kizárt lesz.
Az „Alapító okirat”, a „Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat”, az alapítvány kurátorának/kurátorainak „Összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata”, „Igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról”. Szükség szerint egyéb okiratok csatolása is felmerülhet.
A szabály csak a Bíróság számára tartalmaz előírást. A Bíróság a letétbe helyezett beszámolót és a civil szervezet nyilvános adatait elektronikusan hozzáférhetővé teszi, mely a Civil Információs Portálon keresztül (https://civil.info.hu/index.html#organizationarea), illetve a Törvényszék közhiteles névjegyzékében (https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke) keresve érhető el.
Igen, ebben a tekintetben nincsen változás a törvényben, általában az önkormányzati pályázati kiírásokat kell figyelemmel kísérni, illetve egyedi támogatási szerződések köthetők.
Minden, a civil eljárások során használatos nyomtatvány letölthető a https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-eljaras-nyomtatvanyok oldalról.
A bíróságon már egyszer nyilvántartásba vett civil szervezet változatlan formában működhet és működik, ezért a kötelezettségek tovább is terhelik (pl. május 31. – beszámoló leadása az OBH felé), a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt nyilvántartásba vételét.
A közhasznú feladatok meghatározásához a cél szerinti feladatok közül kell megjelölni, hogy melyik feladat kapcsolódik közvetlenül vagy közvetetetten állami vagy önkormányzati feladathoz. Ehhez javasoljuk a fontosabb ágazati törvényeket figyelembe venni, melyek alapján pontosan megjelölhető, melyik állami vagy önkormányzati feladatot szeretné ellátni a civil szervezet (cél, szándék, preambulum nem elegendő). Javasoljuk továbbá az adott szervezetre vonatkozó szabályozás mellett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13. és 23. §-ának áttekintését, hiszen ez a törvény egyértelműen meghatározza az önkormányzati feladatokat.
Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését a törvény lehetővé teszi.
A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
- milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
- gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
- gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az előbbit végezheti bármely civil szervezet – bírósági nyilvántartásba vétel, erről szóló végzés nélkül is –, viszont az utóbbi, kedvezmények igénybevételére is jogosító jogállást csak a törvényszék közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló határozata, a közhasznúsági feltételeknek való megfelelés alapján nyeri el a szervezet.
A már korábban nyilvántartásba bejegyzett egyesület és alapítvány 2017. január 1-jét követően csak az első egyesületi közgyűlési, illetve alapító általi módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a hatályos PTK szabályainak.
Ha az okiratba foglalt adatokban nincs változás, nem kell a civil szervezetek létesítő okiratát akkor sem módosítani, ha az utalt jogszabályok, hivatkozások és elnevezések a PTK-nak vagy más jogszabálynak már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet valamennyi PTK szerinti változást is köteles már azon átvezetni.
Amennyiben módosításra kerül sor, az új szabályok szerint az egyesület alapszabálya már nem tartalmazhatja az elnökségi és felügyelő bizottsági tagok nevét. Figyelem, alapítványok esetén a kuratórium tagjainak nevét, anyja nevét és lakóhelyét továbbra is tartalmaznia kell az alapító okiratnak.
Mind alapítványok, mind egyesületek esetén a képviselő(k) adóazonosító számát is be kell jelenteni.