Keresés

Igen, az OBH Országos Nyilvántartások Irodája a civil szervezetek beszámolóinak leadásával kapcsolatos információk iránt érdeklődőknek lehetőséget biztosít telefonos felvilágosításra hétfőtől csütörtökig 9:00 és 16:00 óra között, pénteken pedig 9:00 és 13:00 óra között az alábbi telefonszámokon:

+361/354-4165, +361/354-4115, +361/354-4295. Emailben a civilinfo@obh.birosag.hu címen kérdezhetnek az érdeklődők.

Minden év május 31-ig kötelező beadni az éves beszámolót. A beszámolásra a PK… és PK …évente változó sorozatszámmal ellátott nyomtatványok szolgálnak, melyeket az Országos Bírói Hivatal oldaláról (https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-beszamolok) letölthető, könyvvezetési módtól függő nyomtatványok kitöltésével kell elkészíteni. A nyomtatványok számozása évente változik, mindig a beszámoló évére vonatkozó nyomtatványokat kell letölteni. A nyomtatványok mellett a bírósági honlapon rövid kitöltési útmutató is található.

Papír alapon a beszámolót kizárólag nem közhasznú szervezet adhatja be, a könyvvezetéstől függően választott nyomtatványon. Önkéntes választás alapján ezen szervezetek elektronikus úton is elkészíthetik a beszámolójukat, ez esetben ők is a tárgyévre vonatkozó aktuális beszámolósablont kell használják.

A közhasznú szervezetek beszámolójukat kizárólag elektronikusan adhatják be. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyomtatványok számozása évente változik, az aktuálisan az adott évre vonatkozó beszámoló nyomtatványért keressék fel az OBH honlapját és rendszeresen figyeljék a nyomtatvány frissítéseket!

2019. december 23-át követően a „P” jelű, papír alapú benyújtáshoz szükséges nyomtatványok kivezetésre kerültek, a továbbiakban a papír alapú és az elektronikus benyújtás ugyanazon a nyomtatványon lehetséges.

Minden év május 31-ig kötelező beadni továbbá a TAONY nyilatkozatot (amennyiben nem folytat a szervezet vállalkozási tevékenységet), valamint nyilatkozni kell az előző évben kiutalt 1%-ok felhasználásáról (KOZ jelű nyomtatvány), ezen kívül eleget kell tenni a KSH adatszolgáltatásnak is a KSH „Elektra” rendszerén keresztül.

Amennyiben a szervezet vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adóbevallásra kötelezett. A társasági adó bevallás nyomtatványa a 29-es sorozatszámú adóbevallási nyomtatvány, mindig a tárgyévre vonatkozóan (ez a 2019-es évre pl. a 1929-es). Társasági adó előleget (fizetendő összegtől függően) havonta (minden hónap 20-ig) vagy negyedévente kell fizetni.

A felügyelő bizottság jogköréről a Civil tv. 41. §-a rendelkezik. A testületet az alábbi jogosultságok illetik meg: a felügyelő bizottság alapvetően már nemcsak pénzügyi, hanem a teljes működést ellenőrző szerv. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az egyesület döntéshozó vagy ügyvezető szervét (elnökség) a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó vagy ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Így tehát a felügyelő bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását, sőt maga is megteheti ezt.

Az iskola feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. §-a szabályozza. Ha civil szervezetet választ az érettségire készülő diák az 50 órás iskolai közösségi szolgálathoz, akkor javasolt, hogy a szervezet az EMMI-nél regisztrált „közérdekű önkéntesfogadó szervezet” legyen, valamint mindenképp szükséges, hogy az iskola és az civil szervezet között együttműködési megállapodás jöjjön létre. További információk az alábbi oldalon olvashatók: https://www.oktatas.hu/kozneveles/iskolai_kozossegi_szolgalat/jogszabalyok

A civil társaság nem jogi személy, hanem egy egyszerű civil szervezeti forma, melyet természetes személyek – legalább két fő – hozhatnak létre a nem gazdasági érdekű közös céljaik megvalósítására, közösségi célú tevékenységük összehangolására. Civil társaságok vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatók, ezért alapításuk nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt, és a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni (azzal az eltéréssel, hogy az ügyvitelre kijelölt tag kivételével a tagságot bármely tag azonnali hatállyal felmondhatja). A civil társaságokról bővebben az alábbi oldalon tájékozódhat: https://www.nonprofit.hu/tudastar/civil-tarsasag--mi-az

A Ptk. szerint az alapítvány jogutód nélkül megszűnik, ha

1. az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
2. az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy
3. az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is.

Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

A megszűnési ok megállapításához elég az egyik Ptk.-ban írt okra hivatkozni, de persze lehet többre is.

Gyakorlatban:

1. ha nincs vagyon és adósság: Kuratóriumi, alapítói döntés alapján kérhető a megszűnési ok megállapítása, a vagyontalanság, adósságmentesség jelezhető a bíróságnak (pl. a kuratóriumi jegyzőkönyvben egy utalással, alapítói nyilatkozattal). A jelzés terjedjen ki mindenre (bankszámla, házipénztár, ingó, ingatlan). A bíróság megállapítja az ok beálltát és egy újabb eljárásban hivatalból elrendeli az egyszerűsített törlési eljárás megindítását.
2. ha van vagyon vagy adósság: Kérni kell a megszűnési ok megállapítását és a végelszámolás bejegyzését a nyilvántartásba. A végelszámoló lefolytatja a végelszámolást. Utána kérhető a törlési eljárás.