Keresés
Találatok
- Az egyesület megszüntetése első körben egy nemperes eljárásban történik, ahol az alábbi okok valamelyikére lehet hivatkozni a Ptk. 3. 48. alapján: az egyesület
-
határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
-
megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
-
megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;
-
tagjainak száma hat hónapon keresztül a PTK-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökkent. Ez esetben két tagjegyzéket javasolt benyújtani: egyet az aktuális időponttal, illetve ehhez képest egy 6 hónapnál korábbi időponttal, mindkettőn 10 fő alatti taglétszámmal.
-
- A birosag.hu honlapon a civil szervezetek/nyomtatványok pont között kell az ÁNYK-n keresztül kitölteni a „Szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem” elnevezésű űrlapot. Ha eddig papír alapon dolgozott a szervezet, akkor ez a dokumentum postázható, de beküldhető ügyfélkapun keresztül is. Ha közhasznú a szervezet, akkor csak elektronikus úton lehet beküldeni a nyomtatványt.
- Mellékletként nyilatkozzon az elnök arról, hogy nem működik az egyesület, nincs vagyonuk, továbbá, hogy tagjaik száma 10 fő alá csökkent. Ezeket a nyilatkozatokat az elnök írja alá és két tanúnak kell szerepelnie az iratokon. Ha elektronikusan küldik be az iratokat, akkor azokat a csatolmányok kezelése menüpont alá kell feltölteni, ha papír alapon, akkor elég egy példányt megküldeni a bíróságnak.
- A bíróság ez után hoz egy döntést a megszüntetésről, majd ezt követi egy úgynevezett kényszer-végelszámolás/végelszámolás. Elsődlegesen az elnök lesz a végelszámoló, a bíróság pedig folyamatosan küldeni fogja a végzéseket, hogy milyen dokumentumokat szükséges csatolniuk. Ha minden papír összegyűlt, ekkor következik a törlési kérelem nyomtatvány kitöltése, ami után a bíróság véglegesen meghozza döntését az egyesület törlését illetően.
A gyakorlatban:
- ha nincs vagyon és adósság: Közgyűlési döntés alapján kérhető a megszűnési ok megállapítása, a vagyontalanság, adósságmentesség jelezhető a bíróságnak (pl. a közgyűlési jegyzőkönyvben egy utalással). A jelzés terjedjen ki mindenre (bankszámla, házipénztár, ingó, ingatlan). A bíróság megállapítja az ok beálltát és egy újabb eljárásban hivatalból elrendeli az egyszerűsített törlési eljárás megindítását.
- ha van vagyon vagy adósság: A közgyűlés kimondja a végelszámolás megindítását, kijelöli a végelszámolót. Kérni kell a megszűnési ok megállapítását és a végelszámolás bejegyzését a nyilvántartásba. A végelszámoló lefolytatja a végelszámolást, de ez esetben a végén még egy közgyűlés kell az elfogadáshoz. Utána kérhető a törlési eljárás.
Külsős személy nem tudja kezdeményezni a megszüntetési (megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló) eljárást, ugyanis ez egy közgyűlési döntés függvénye, és csak a szervezet/szervezeti tagok maguk kezdeményezhetik.
Ha a szervezet a végelszámolási szakaszban van, minden esetben úgy kell eljárni, ahogy az a legutóbbi bírósági végzésben szerepel. Ez a szakasz sajnos tapasztalataink szerint akár 2 évig is eltarthat, úgyhogy türelemmel kell várni a konkrét kéréseket a Bíróság részéről. Ha már vége van a végelszámolási szakasznak, a Bíróság kimondja a megszűnést, és abban a végzésben lesz konkrétan leírva, hogy mennyi vagyont hova juttasson el a megszűnő szervezet (elvileg bankszámlaszámmal stb-vel).
Az alapítvány törlése iránti kérelmet – a törvényi feltételek megfelelősége alapulvételével – az alapítvány alapítója (ha több alapító van, akkor az alapítók együttesen), vagy ha az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője, illetőleg a végelszámoló terjesztheti elő a bíróságon.
Az alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító(k) akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyoni juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével. [PTK 3:402. § (1-3)].
Sehogy, ebben nagyon szigorú a törvényi szabályozás: egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és egyesületekre válhat szét [PTK 3:83. §].
VÁLASZ
Az alábbi szervezeteknek kötelező az elektronikus beküldés, ezen túlmenően bárki választhatja ezt az utat:
- a) a magánnyugdíjpénztár,
b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
c) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
d) a köztestület,
e) a kölcsönös biztosító egyesület,
f) a hegyközség,
g) a párt,
h) az országos sportági szakszövetség,
i) a szövetség,
j) a közalapítvány - a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy
- a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri.
- A közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni, s az eljárásban a kérelmező a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. A közhasznú szervezet a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.
Minden törvényszék csak az általa vezetett szervezetekről adhat kivonatot, melyre vagy postai úton, vagy személyesen, az ügyfélszolgálaton (1051 Budapest, Nádor u. 28.) van lehetőség. A bírósági kivonat hiteles okiratának kiadása oldalanként 100 Ft-ba kerül, melyet illetékbélyeggel kell kifizetni (illetékbélyeg kizárólag a postahivatalokban kapható). Postai úton, kötetlen levélben is lehet kérni a kivonatot, az adott mennyiségű illetékbélyeg felragasztásával és egy felbélyegzett válaszboríték mellékelésével.
Mivel az alapító okiratban fel kell tüntetni az alapító, vagy alapítók nevét és lakcímét vagy székhelyét, a folyamat az alapító okirat módosításával és változásbejegyzéssel jár együtt (hiszen az alapító személye megváltozik). Az alapító és a kuratóriumi elnök nem lehet ugyanaz a személy, tehát egyúttal új kuratóriumi elnököt is kell választaniuk. Ebben az esetben az alapítói okirat módosításán túl szükséges dokumentumok:
- a jelenlegi alapítótól egy nyilatkozat az alapítói jogok átruházásról,
- lemondó nyilatkozat a kuratórium elnökétől,
- az új kuratóriumi elnöktől pedig egy elfogadó nyilatkozat.
A lemondó és az elfogadó nyilatkozatokról hivatalos sablonminta nem létezik, így ebben nincs formai kötelezettség, aminek meg kellene felelniük. Alapítvány változásbejegyzés iránti kérelmének mintája az alábbi linkre kattintva érhető el: https://birosag.hu/nyomtatvanyok/valtozasbejegyzese-iranti-kerelem/alapitvany-valtozasbejegyzese-iranti-kerelem
Közgyűlés tartása szükséges, ott kell megválasztani az új tisztségviselő(ke)t. A folyamathoz alapvetően az alapszabály módosítására is szükség van, amiben lehet, hogy csak a dátum változik (a 2017 január 1-től hatályos Ptk rendelkezései szerint nem kell az egyesületi alapszabályban szerepeltetni a tisztségviselőket, ezeket az adatokat javasolt a jegyzőkönyvben, illetve elfogadó nyilatkozattal rögzíteni).
Az alapszabály módosítását a változásbejegyzési kérelemmel (PK 101V) a közgyűlést követő 60 napon belül kell benyújtani. Csatolni kell a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a tisztségviselő(k) elfogadó nyilatkozatát.
Nincs ügyvédkényszer, viszont az okiratokon szerepeljen mindig két tanú.