Keresés

Székhely egy lehet, az határozza meg a bejegyző és a későbbiekben mindig eljáró bíróságot. A civil szervezeteknél nem létezik az „áttétel” fogalma, így ha a székhely változik is a jövőben, mindig a bejegyző bíróság fog eljárni a szervezetet érintő ügyekben. Telephelyet nem kötelező bejelenteni, nem is szerepel a közhiteles nyilvántartásban, azonban pályázatoknál az alapszabályi rendelkezéssel tudják igazolni az adott területen végzett feladatot. Így javaslom a telephelyek betételét az alapszabályba. A telephelyet is a bejegyző bíróságnál kell nyilvántartásba vetetni.

Fontos, hogy mind a székhely, mint a telephely esetén tulajdonosi és jogosulti (pl. haszonélvezői) nyilatkozat kell, tulajdoni lappal.

E szabályozás vonatkozik az alapítványokra is.

Egyesületet legalább 10 fő (tag) hozhat létre úgy, hogy ez a 10 személy a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Még ha nem is választják a hivatalos közgyűlési formát, akkor is szükséges, hogy az alakulásnál egybehangzóan megtörténjen az akaratnyilatkozat, az alapszabály elfogadása, a tisztségviselők megválasztása és a megválasztott tisztségviselők elfogadó nyilatkozatának megtétele. E logika mentén értelemszerűen minden papíron azonos dátumnak kell szerepelnie.

Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az alapítás menete:

• Össze kell szedni legalább 10 alapító tagot.
• A 10 alapító tagnak egybehangzóan ki kell mondani az egyesület megalakulását.
• Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét a létesítő okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell. A választás az alapszabály rendelkezése szerint lehet nyílt vagy titkos.
• Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet és tagjegyzéket is fel kell venni és a bejegyzéshez mellékelni. A jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy az egyesület mikor, hány fővel alakult meg és hogy a tisztségviselőket hogyan választották meg.
• A tisztségviselőknek írásos elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük.
• Az alakuló üléstől számított 30 napon belül a bíróságon nyilvántartásba kell vetetni az egyesületet.

Ha nem írják bele az alapszabályba a tisztségviselők megbízásának időtartamát vagy határozatlant írnak, akkor 2 év után automatikusan megszűnik a megbízatás, így ebből elég sok gond lehet. Legegyszerűbb kimondani, hogy mennyi időre szól a megbízatás, ez a törvény szerint 5 évig tarthat, utána mindenképp tisztújító közgyűlést kell tartani (személyükben maradhatnak ugyanazok, akik korábban voltak, de őket 5 évente ismét meg kell választania a közgyűlésnek).

Az „Alapító okirat”, a „Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat”, az alapítvány kurátorának/kurátorainak „Összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata”, „Igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról”. Szükség szerint egyéb okiratok csatolása is felmerülhet.

A szabály csak a Bíróság számára tartalmaz előírást. A Bíróság a letétbe helyezett beszámolót és a civil szervezet nyilvános adatait elektronikusan hozzáférhetővé teszi, mely a Civil Információs Portálon keresztül (https://civil.info.hu/index.html#organizationarea), illetve a Törvényszék közhiteles névjegyzékében (https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke) keresve érhető el.

Minden, a civil eljárások során használatos nyomtatvány letölthető a https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-eljaras-nyomtatvanyok oldalról.

A közhasznú feladatok meghatározásához a cél szerinti feladatok közül kell megjelölni, hogy melyik feladat kapcsolódik közvetlenül vagy közvetetetten állami vagy önkormányzati feladathoz. Ehhez javasoljuk a fontosabb ágazati törvényeket figyelembe venni, melyek alapján pontosan megjelölhető, melyik állami vagy önkormányzati feladatot szeretné ellátni a civil szervezet (cél, szándék, preambulum nem elegendő). Javasoljuk továbbá az adott szervezetre vonatkozó szabályozás mellett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13. és 23. §-ának áttekintését, hiszen ez a törvény egyértelműen meghatározza az önkormányzati feladatokat.

Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését a törvény lehetővé teszi.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

1. milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
2. gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
3. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
4. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.