Keresés

Találatok

GYIK
Egy egyesület megszüntetéséhez milyen dokumentumokat kell benyújtani, illetve a megszüntetési eljárásnak mi az ügymenete?
  1. Az egyesület megszüntetése első körben egy nemperes eljárásban történik, ahol az alábbi okok valamelyikére lehet hivatkozni a Ptk. 3. 48. alapján: az egyesület
    1. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

    2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

    3. megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;

    4. tagjainak száma hat hónapon keresztül a PTK-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökkent. Ez esetben két tagjegyzéket javasolt benyújtani: egyet az aktuális időponttal, illetve ehhez képest egy 6 hónapnál korábbi időponttal, mindkettőn 10 fő alatti taglétszámmal.

  2. A birosag.hu honlapon a civil szervezetek/nyomtatványok pont között kell az ÁNYK-n keresztül kitölteni a „Szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem” elnevezésű űrlapot. Ha eddig papír alapon dolgozott a szervezet, akkor ez a dokumentum postázható, de beküldhető ügyfélkapun keresztül is. Ha közhasznú a szervezet, akkor csak elektronikus úton lehet beküldeni a nyomtatványt.
  3. Mellékletként nyilatkozzon az elnök arról, hogy nem működik az egyesület, nincs vagyonuk, továbbá, hogy tagjaik száma 10 fő alá csökkent. Ezeket a nyilatkozatokat az elnök írja alá és két tanúnak kell szerepelnie az iratokon. Ha elektronikusan küldik be az iratokat, akkor azokat a csatolmányok kezelése menüpont alá kell feltölteni, ha papír alapon, akkor elég egy példányt megküldeni a bíróságnak.
  4. A bíróság ez után hoz egy döntést a megszüntetésről, majd ezt követi egy úgynevezett kényszer-végelszámolás/végelszámolás. Elsődlegesen az elnök lesz a végelszámoló, a bíróság pedig folyamatosan küldeni fogja a végzéseket, hogy milyen dokumentumokat szükséges csatolniuk. Ha minden papír összegyűlt, ekkor következik a törlési kérelem nyomtatvány kitöltése, ami után a bíróság véglegesen meghozza döntését az egyesület törlését illetően.

A gyakorlatban:

  1. ha nincs vagyon és adósság: Közgyűlési döntés alapján kérhető a megszűnési ok megállapítása, a vagyontalanság, adósságmentesség jelezhető a bíróságnak (pl. a közgyűlési jegyzőkönyvben egy utalással). A jelzés terjedjen ki mindenre (bankszámla, házipénztár, ingó, ingatlan). A bíróság megállapítja az ok beálltát és egy újabb eljárásban hivatalból elrendeli az egyszerűsített törlési eljárás megindítását.
  2. ha van vagyon vagy adósság: A közgyűlés kimondja a végelszámolás megindítását, kijelöli a végelszámolót. Kérni kell a megszűnési ok megállapítását és a végelszámolás bejegyzését a nyilvántartásba. A végelszámoló lefolytatja a végelszámolást, de ez esetben a végén még egy közgyűlés kell az elfogadáshoz. Utána kérhető a törlési eljárás.

GYIK
Milyen módon lehet kezdeményezni egyesület megszüntetését, amennyiben a kezdeményező-kérelmező nem tagja a civil szervezetnek?

Külsős személy nem tudja kezdeményezni a megszüntetési (megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló) eljárást, ugyanis ez egy közgyűlési döntés függvénye, és csak a szervezet/szervezeti tagok maguk kezdeményezhetik.


GYIK
Mi a teendője egy alapítványnak kényszer-végelszámolás esetén?

Ha a szervezet a végelszámolási szakaszban van, minden esetben úgy kell eljárni, ahogy az a legutóbbi bírósági végzésben szerepel. Ez a szakasz sajnos tapasztalataink szerint akár 2 évig is eltarthat, úgyhogy türelemmel kell várni a konkrét kéréseket a Bíróság részéről. Ha már vége van a végelszámolási szakasznak, a Bíróság kimondja a megszűnést, és abban a végzésben lesz konkrétan leírva, hogy mennyi vagyont hova juttasson el a megszűnő szervezet (elvileg bankszámlaszámmal stb-vel).


GYIK
Ki terjesztheti elő az alapítvány törlésének kérelmét?

Az alapítvány törlése iránti kérelmet – a törvényi feltételek megfelelősége alapulvételével – az alapítvány alapítója (ha több alapító van, akkor az alapítók együttesen), vagy ha az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője, illetőleg a végelszámoló terjesztheti elő a bíróságon.


GYIK
Hogyan lehet alapítványokat összevonni, más szervezetté átalakítani?

Az alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító(k) akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyoni juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével. [PTK 3:402. § (1-3)].


GYIK
Ha egy egyesületben 10 fő alá csökkent a tagok száma, milyen feltételekkel válhat alapítvánnyá?

Sehogy, ebben nagyon szigorú a törvényi szabályozás: egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és egyesületekre válhat szét [PTK 3:83. §].


GYIK
Kinek kötelező elektronikus úton benyújtania a Törvényszék felé a változásbejelentő adatlapot?

VÁLASZ

Az alábbi szervezeteknek kötelező az elektronikus beküldés, ezen túlmenően bárki választhatja ezt az utat:

  1. a) a magánnyugdíjpénztár,
    b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
    c) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
    d) a köztestület,
    e) a kölcsönös biztosító egyesület,
    f) a hegyközség,
    g) a párt,
    h) az országos sportági szakszövetség,
    i) a szövetség,
    j) a közalapítvány
  2.  a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy
  3.  a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri.
  4. A közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni, s az eljárásban a kérelmező a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. A közhasznú szervezet a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.

GYIK
Új bankszámlát szeretnénk nyitni, amihez bírósági kivonatra lenne szükségünk. Az lenne a legpraktikusabb, ha ezt online tudnánk intézni. Lehetséges-e ilyen úton megigényelni a kivonatot, ha igen, akkor mindez milyen költségekkel jár?

Minden törvényszék csak az általa vezetett szervezetekről adhat kivonatot, melyre vagy postai úton, vagy személyesen, az ügyfélszolgálaton (1051 Budapest, Nádor u. 28.) van lehetőség. A bírósági kivonat hiteles okiratának kiadása oldalanként 100 Ft-ba kerül, melyet illetékbélyeggel kell kifizetni (illetékbélyeg kizárólag a postahivatalokban kapható). Postai úton, kötetlen levélben is lehet kérni a kivonatot, az adott mennyiségű illetékbélyeg felragasztásával és egy felbélyegzett válaszboríték mellékelésével.


GYIK
Mit kell tennünk akkor, amikor az alapító át kívánja ruházni az alapítói jogokat alapítványon belül az alapítvány elnökére? Milyen nyomtatványra lesz ebben az esetben szükségünk? Az ügymenet kapcsán az alapító okiratot is módosítanunk kell?

Mivel az alapító okiratban fel kell tüntetni az alapító, vagy alapítók nevét és lakcímét vagy székhelyét, a folyamat az alapító okirat módosításával és változásbejegyzéssel jár együtt (hiszen az alapító személye megváltozik). Az alapító és a kuratóriumi elnök nem lehet ugyanaz a személy, tehát egyúttal új kuratóriumi elnököt is kell választaniuk. Ebben az esetben az alapítói okirat módosításán túl szükséges dokumentumok:

  • a jelenlegi alapítótól egy nyilatkozat az alapítói jogok átruházásról,
  • lemondó nyilatkozat a kuratórium elnökétől,
  • az új kuratóriumi elnöktől pedig egy elfogadó nyilatkozat.

A lemondó és az elfogadó nyilatkozatokról hivatalos sablonminta nem létezik, így ebben nincs formai kötelezettség, aminek meg kellene felelniük. Alapítvány változásbejegyzés iránti kérelmének mintája az alábbi linkre kattintva érhető el: https://birosag.hu/nyomtatvanyok/valtozasbejegyzese-iranti-kerelem/alapitvany-valtozasbejegyzese-iranti-kerelem


GYIK
Amennyiben tisztségviselő választás történt, azt hány napon belül kell benyújtani a bírósághoz? Mi ennek a módja, milyen alátámasztó dokumentumok szükségesek hozzá? A benyújtáshoz mindenképpen szükség van-e ügyvéd segítségére?

Közgyűlés tartása szükséges, ott kell megválasztani az új tisztségviselő(ke)t. A folyamathoz alapvetően az alapszabály módosítására is szükség van, amiben lehet, hogy csak a dátum változik (a 2017 január 1-től hatályos Ptk rendelkezései szerint nem kell az egyesületi alapszabályban szerepeltetni a tisztségviselőket, ezeket az adatokat javasolt a jegyzőkönyvben, illetve elfogadó nyilatkozattal rögzíteni).

Az alapszabály módosítását a változásbejegyzési kérelemmel (PK 101V) a közgyűlést követő 60 napon belül kell benyújtani. Csatolni kell a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a tisztségviselő(k) elfogadó nyilatkozatát.

Nincs ügyvédkényszer, viszont az okiratokon szerepeljen mindig két tanú.


Süti beállítások