Keresés

A változásbejegyzési kérelemhez jellemzően csatolni kell a legfőbb szerv ülésének jegyzőkönyvét és jelenléti ívét, új tisztségviselők választása esetén az elfogadó nyilatkozatukat, székhelyváltozás esetén az ingatlan tulajdoni lapját és a tulajdonos, haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát. A változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak. A létesítő okirat módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Fontos, hogy a létesítő okiratban jól láthatóan szerepeljenek a módosítások (pl. dőlt betűvel vagy félkövér betűvel stb.) . Én azt szoktam tanácsolni, hogy csatoljanak egy olyan példányt, ahol a régi információk még áthúzottan szerepelnek a szövegben, és csatoljanak egy olyan verziót is, ahol a letisztázott, új adatok szerepelnek. Az egységes szerkezet végére: „..szervezet elnöke és képviselője igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Lemondó nyilatkozatot is kell tenniük a korábbi tagoknak, az újaknak pedig elfogadó nyilatkozatot, és ezeket is csatolni kell. A lemondó, valamint az elfogadó nyilatkozatokról hivatalos sablonminta nem létezik, így ezekben nincs formai kötelezettség, aminek meg kell felelni.

A változásbejegyzési kérelem benyújtása után az alábbi emaileknek kell érkeznie:

1. Másodperceken belül arról, hogy a rendszer befogadta az iratot.
2. Általában aznap vagy másnap, hogy a bírósági lajstromozás megtörtént.

Első körben a levelezés spam mappáját érdemes leellenőrizni, hogy nem keveredtek-e oda a fenti levelek, illetve az ügyfélkapus belépés után azonnal látszania kell(ene) ezeknek az üzeneteknek. Amennyiben nem található semmi erre utaló üzenet, úgy ismételten el kell indítani a számítógépes benyújtási folyamatot.

Természetesen alapításnál és módosításnál is használhatók ezek a sablonok, az általános nyomtatványkitöltőben a formanyomtatványon a K jelű fülnél a második x-et kell bejelölni és ekkor nyílnak meg a mintaokiratok. Amennyiben a mintaokiratoknál bármilyen hiányosságot észlel a bíróság, hiánypótlásra nem kerülhet sor a törvény rendelkezése miatt, azonnali elutasításra kerül sor azzal, hogy a bejegyzési-, változásbejegyzési eljárás bármikor újrakezdhető.

Az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – az alapító módosíthatja és adhatja be a változásbejegyzési kérelem kitöltésével (több alapító esetén együttes kérelemben). Fontos, hogy a cél változtatható, akár bővíthető is, azonban az ennek teljesítéséhez szükséges vagyon rendelkezésre állását igazolni kell, vagy az alapítónak további vagyont kell rendelnie az új célhoz.

Igen, valaki lehet alapítója több alapítványnak és több alapítványban is lehet kuratóriumi tag. Ha elnyerik a közhasznú fokozatot, akkor minden szervezetet értesíteni kell, hogy máshol is betölt kuratóriumi tisztséget. Fontos, hogy csak akkor lehet valaki a maga által alapított alapítványban kuratóriumi tag, ha ő és a közeli hozzátartozói nincsenek többségben a kuratóriumban, ugyanis ebben az esetben ez összeférhetetlennek minősül. Ennek megfelelően, ha egyesületi formáról van szó: valaki lehet több egyesületben is tag, akár az ügyvezető szerv tagja is.

A székhelyváltoztatáshoz az alapító okirat módosítása szükséges. A korábbi alapító okiratban a módosítást jelölni kell, technikailag legegyszerűbb módon át kell húzni a székhelycímet és dőlt betűkkel jelezni kell az új helyet. Az alapító okiratot csak az alapító írhatja alá.

Szükség van még székhelyhasználati hozzájárulásra, vagyis a tulajdonos engedélyezi, hogy az alapítvány az ingatlant meghatározott ideig ingyenesen vagy bérleti/használati díj ellenében használja. Ehhez csatolni kell az ingatlan nem hiteles tulajdoni lapját. Ha több tulajdonos vagy haszonélvező is van, mindenkinek az írásos beleegyezése szükséges.

Végül ki kell tölteni a változásbejegyzési formanyomtatványt (ez a PK102 V jelű nyomtatvány).

E szabályozás vonatkozik az egyesületekre is, nyilván akként, hogy alapszabályt módosítanak és a Pk 101V formanyomtatványt használják.

Székhely egy lehet, az határozza meg a bejegyző és a későbbiekben mindig eljáró bíróságot. A civil szervezeteknél nem létezik az „áttétel” fogalma, így ha a székhely változik is a jövőben, mindig a bejegyző bíróság fog eljárni a szervezetet érintő ügyekben. Telephelyet nem kötelező bejelenteni, nem is szerepel a közhiteles nyilvántartásban, azonban pályázatoknál az alapszabályi rendelkezéssel tudják igazolni az adott területen végzett feladatot. Így javaslom a telephelyek betételét az alapszabályba. A telephelyet is a bejegyző bíróságnál kell nyilvántartásba vetetni.

Fontos, hogy mind a székhely, mint a telephely esetén tulajdonosi és jogosulti (pl. haszonélvezői) nyilatkozat kell, tulajdoni lappal.

E szabályozás vonatkozik az alapítványokra is.

Egyesületet legalább 10 fő (tag) hozhat létre úgy, hogy ez a 10 személy a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Még ha nem is választják a hivatalos közgyűlési formát, akkor is szükséges, hogy az alakulásnál egybehangzóan megtörténjen az akaratnyilatkozat, az alapszabály elfogadása, a tisztségviselők megválasztása és a megválasztott tisztségviselők elfogadó nyilatkozatának megtétele. E logika mentén értelemszerűen minden papíron azonos dátumnak kell szerepelnie.

Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az alapítás menete:

• Össze kell szedni legalább 10 alapító tagot.
• A 10 alapító tagnak egybehangzóan ki kell mondani az egyesület megalakulását.
• Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét a létesítő okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell. A választás az alapszabály rendelkezése szerint lehet nyílt vagy titkos.
• Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet és tagjegyzéket is fel kell venni és a bejegyzéshez mellékelni. A jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy az egyesület mikor, hány fővel alakult meg és hogy a tisztségviselőket hogyan választották meg.
• A tisztségviselőknek írásos elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük.
• Az alakuló üléstől számított 30 napon belül a bíróságon nyilvántartásba kell vetetni az egyesületet.

Ha nem írják bele az alapszabályba a tisztségviselők megbízásának időtartamát vagy határozatlant írnak, akkor 2 év után automatikusan megszűnik a megbízatás, így ebből elég sok gond lehet. Legegyszerűbb kimondani, hogy mennyi időre szól a megbízatás, ez a törvény szerint 5 évig tarthat, utána mindenképp tisztújító közgyűlést kell tartani (személyükben maradhatnak ugyanazok, akik korábban voltak, de őket 5 évente ismét meg kell választania a közgyűlésnek).

Az „Alapító okirat”, a „Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat”, az alapítvány kurátorának/kurátorainak „Összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata”, „Igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról”. Szükség szerint egyéb okiratok csatolása is felmerülhet.