Keresés

Igen, valaki lehet alapítója több alapítványnak és több alapítványban is lehet kuratóriumi tag. Ha elnyerik a közhasznú fokozatot, akkor minden szervezetet értesíteni kell, hogy máshol is betölt kuratóriumi tisztséget. Fontos, hogy csak akkor lehet valaki a maga által alapított alapítványban kuratóriumi tag, ha ő és a közeli hozzátartozói nincsenek többségben a kuratóriumban, ugyanis ebben az esetben ez összeférhetetlennek minősül. Ennek megfelelően, ha egyesületi formáról van szó: valaki lehet több egyesületben is tag, akár az ügyvezető szerv tagja is.

A székhelyváltoztatáshoz az alapító okirat módosítása szükséges. A korábbi alapító okiratban a módosítást jelölni kell, technikailag legegyszerűbb módon át kell húzni a székhelycímet és dőlt betűkkel jelezni kell az új helyet. Az alapító okiratot csak az alapító írhatja alá.

Szükség van még székhelyhasználati hozzájárulásra, vagyis a tulajdonos engedélyezi, hogy az alapítvány az ingatlant meghatározott ideig ingyenesen vagy bérleti/használati díj ellenében használja. Ehhez csatolni kell az ingatlan nem hiteles tulajdoni lapját. Ha több tulajdonos vagy haszonélvező is van, mindenkinek az írásos beleegyezése szükséges.

Végül ki kell tölteni a változásbejegyzési formanyomtatványt (ez a PK102 V jelű nyomtatvány).

E szabályozás vonatkozik az egyesületekre is, nyilván akként, hogy alapszabályt módosítanak és a Pk 101V formanyomtatványt használják.

Székhely egy lehet, az határozza meg a bejegyző és a későbbiekben mindig eljáró bíróságot. A civil szervezeteknél nem létezik az „áttétel” fogalma, így ha a székhely változik is a jövőben, mindig a bejegyző bíróság fog eljárni a szervezetet érintő ügyekben. Telephelyet nem kötelező bejelenteni, nem is szerepel a közhiteles nyilvántartásban, azonban pályázatoknál az alapszabályi rendelkezéssel tudják igazolni az adott területen végzett feladatot. Így javaslom a telephelyek betételét az alapszabályba. A telephelyet is a bejegyző bíróságnál kell nyilvántartásba vetetni.

Fontos, hogy mind a székhely, mint a telephely esetén tulajdonosi és jogosulti (pl. haszonélvezői) nyilatkozat kell, tulajdoni lappal.

E szabályozás vonatkozik az alapítványokra is.

Egyesületet legalább 10 fő (tag) hozhat létre úgy, hogy ez a 10 személy a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Még ha nem is választják a hivatalos közgyűlési formát, akkor is szükséges, hogy az alakulásnál egybehangzóan megtörténjen az akaratnyilatkozat, az alapszabály elfogadása, a tisztségviselők megválasztása és a megválasztott tisztségviselők elfogadó nyilatkozatának megtétele. E logika mentén értelemszerűen minden papíron azonos dátumnak kell szerepelnie.

Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az alapítás menete:

• Össze kell szedni legalább 10 alapító tagot.
• A 10 alapító tagnak egybehangzóan ki kell mondani az egyesület megalakulását.
• Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét a létesítő okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell. A választás az alapszabály rendelkezése szerint lehet nyílt vagy titkos.
• Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet és tagjegyzéket is fel kell venni és a bejegyzéshez mellékelni. A jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy az egyesület mikor, hány fővel alakult meg és hogy a tisztségviselőket hogyan választották meg.
• A tisztségviselőknek írásos elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük.
• Az alakuló üléstől számított 30 napon belül a bíróságon nyilvántartásba kell vetetni az egyesületet.

Ha nem írják bele az alapszabályba a tisztségviselők megbízásának időtartamát vagy határozatlant írnak, akkor 2 év után automatikusan megszűnik a megbízatás, így ebből elég sok gond lehet. Legegyszerűbb kimondani, hogy mennyi időre szól a megbízatás, ez a törvény szerint 5 évig tarthat, utána mindenképp tisztújító közgyűlést kell tartani (személyükben maradhatnak ugyanazok, akik korábban voltak, de őket 5 évente ismét meg kell választania a közgyűlésnek).

Az „Alapító okirat”, a „Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat”, az alapítvány kurátorának/kurátorainak „Összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata”, „Igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról”. Szükség szerint egyéb okiratok csatolása is felmerülhet.

A szabály csak a Bíróság számára tartalmaz előírást. A Bíróság a letétbe helyezett beszámolót és a civil szervezet nyilvános adatait elektronikusan hozzáférhetővé teszi, mely a Civil Információs Portálon keresztül (https://civil.info.hu/index.html#organizationarea), illetve a Törvényszék közhiteles névjegyzékében (https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke) keresve érhető el.

Minden, a civil eljárások során használatos nyomtatvány letölthető a https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-eljaras-nyomtatvanyok oldalról.