Keresés

Az iskola feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. §-a szabályozza. Ha civil szervezetet választ az érettségire készülő diák az 50 órás iskolai közösségi szolgálathoz, akkor javasolt, hogy a szervezet az EMMI-nél regisztrált „közérdekű önkéntesfogadó szervezet” legyen, valamint mindenképp szükséges, hogy az iskola és az civil szervezet között együttműködési megállapodás jöjjön létre. További információk az alábbi oldalon olvashatók: https://www.oktatas.hu/kozneveles/iskolai_kozossegi_szolgalat/jogszabalyok

A civil társaság nem jogi személy, hanem egy egyszerű civil szervezeti forma, melyet természetes személyek – legalább két fő – hozhatnak létre a nem gazdasági érdekű közös céljaik megvalósítására, közösségi célú tevékenységük összehangolására. Civil társaságok vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatók, ezért alapításuk nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt, és a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni (azzal az eltéréssel, hogy az ügyvitelre kijelölt tag kivételével a tagságot bármely tag azonnali hatállyal felmondhatja). A civil társaságokról bővebben az alábbi oldalon tájékozódhat: https://www.nonprofit.hu/tudastar/civil-tarsasag--mi-az

A Ptk. szerint az alapítvány jogutód nélkül megszűnik, ha

1. az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
2. az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy
3. az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is.

Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

A megszűnési ok megállapításához elég az egyik Ptk.-ban írt okra hivatkozni, de persze lehet többre is.

Gyakorlatban:

1. ha nincs vagyon és adósság: Kuratóriumi, alapítói döntés alapján kérhető a megszűnési ok megállapítása, a vagyontalanság, adósságmentesség jelezhető a bíróságnak (pl. a kuratóriumi jegyzőkönyvben egy utalással, alapítói nyilatkozattal). A jelzés terjedjen ki mindenre (bankszámla, házipénztár, ingó, ingatlan). A bíróság megállapítja az ok beálltát és egy újabb eljárásban hivatalból elrendeli az egyszerűsített törlési eljárás megindítását.
2. ha van vagyon vagy adósság: Kérni kell a megszűnési ok megállapítását és a végelszámolás bejegyzését a nyilvántartásba. A végelszámoló lefolytatja a végelszámolást. Utána kérhető a törlési eljárás.

1. Az egyesület megszüntetése első körben egy nemperes eljárásban történik, ahol az alábbi okok valamelyikére lehet hivatkozni a Ptk. 3. 48. alapján: az egyesület

   1. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

   2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

   3. megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;

   4. tagjainak száma hat hónapon keresztül a PTK-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökkent. Ez esetben két tagjegyzéket javasolt benyújtani: egyet az aktuális időponttal, illetve ehhez képest egy 6 hónapnál korábbi időponttal, mindkettőn 10 fő alatti taglétszámmal.

2. A birosag.hu honlapon a civil szervezetek/nyomtatványok pont között kell az ÁNYK-n keresztül kitölteni a „Szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem” elnevezésű űrlapot. Ha eddig papír alapon dolgozott a szervezet, akkor ez a dokumentum postázható, de beküldhető ügyfélkapun keresztül is. Ha közhasznú a szervezet, akkor csak elektronikus úton lehet beküldeni a nyomtatványt.
3. Mellékletként nyilatkozzon az elnök arról, hogy nem működik az egyesület, nincs vagyonuk, továbbá, hogy tagjaik száma 10 fő alá csökkent. Ezeket a nyilatkozatokat az elnök írja alá és két tanúnak kell szerepelnie az iratokon. Ha elektronikusan küldik be az iratokat, akkor azokat a csatolmányok kezelése menüpont alá kell feltölteni, ha papír alapon, akkor elég egy példányt megküldeni a bíróságnak.
4. A bíróság ez után hoz egy döntést a megszüntetésről, majd ezt követi egy úgynevezett kényszer-végelszámolás/végelszámolás. Elsődlegesen az elnök lesz a végelszámoló, a bíróság pedig folyamatosan küldeni fogja a végzéseket, hogy milyen dokumentumokat szükséges csatolniuk. Ha minden papír összegyűlt, ekkor következik a törlési kérelem nyomtatvány kitöltése, ami után a bíróság véglegesen meghozza döntését az egyesület törlését illetően.

A gyakorlatban:

1. ha nincs vagyon és adósság: Közgyűlési döntés alapján kérhető a megszűnési ok megállapítása, a vagyontalanság, adósságmentesség jelezhető a bíróságnak (pl. a közgyűlési jegyzőkönyvben egy utalással). A jelzés terjedjen ki mindenre (bankszámla, házipénztár, ingó, ingatlan). A bíróság megállapítja az ok beálltát és egy újabb eljárásban hivatalból elrendeli az egyszerűsített törlési eljárás megindítását.
2. ha van vagyon vagy adósság: A közgyűlés kimondja a végelszámolás megindítását, kijelöli a végelszámolót. Kérni kell a megszűnési ok megállapítását és a végelszámolás bejegyzését a nyilvántartásba. A végelszámoló lefolytatja a végelszámolást, de ez esetben a végén még egy közgyűlés kell az elfogadáshoz. Utána kérhető a törlési eljárás.

Ha a szervezet a végelszámolási szakaszban van, minden esetben úgy kell eljárni, ahogy az a legutóbbi bírósági végzésben szerepel. Ez a szakasz sajnos tapasztalataink szerint akár 2 évig is eltarthat, úgyhogy türelemmel kell várni a konkrét kéréseket a Bíróság részéről. Ha már vége van a végelszámolási szakasznak, a Bíróság kimondja a megszűnést, és abban a végzésben lesz konkrétan leírva, hogy mennyi vagyont hova juttasson el a megszűnő szervezet (elvileg bankszámlaszámmal stb-vel).

Az alapítvány törlése iránti kérelmet – a törvényi feltételek megfelelősége alapulvételével – az alapítvány alapítója (ha több alapító van, akkor az alapítók együttesen), vagy ha az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője, illetőleg a végelszámoló terjesztheti elő a bíróságon.