Keresés

Nem létezik külön végelszámolási mérleg és beszámoló nyomtatvány. A birosag.hu oldalon megtalálhatóak a beszámoló nyomtatványok, ezek között kell a megfelelő évre vonatkozót kitölteni. A nyomtatványon naptári évtől eltérő időszakot is lehet külön jelölni, továbbá a szervezet nevében lévő „va.” toldat is utal a végelszámolásra.

Az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait (egyedi kérelem, pályázat) az okiratban kötelezően fel kell tüntetni. Az alapító okiratban ezt általában úgy lehet megoldani, hogy az alapító nem zárja ki az alapítói vagyon felhasználását, így azok a szervezeti céllal összefüggésben felhasználhatók.

Ha a tárgyévet követő május 31-ig nem tesz eleget a beszámolási kötelezettségnek, az új PTK szerint pénzbírsággal sújthatják a szervezetet, azonban előtte valószínűsíthetően felszólítják a közzététel pótlására. A másik következmény, hogy esetleg nem lehet majd pályázatokon elindulni, mert a pályázatkiírók általában megkövetelik a beszámoló beadásának igazolását.

A harmadik következmény: a határidő be nem tartása jogszerűtlen működést is jelent, tehát egy esetleges törvényességi felügyeleti eljárás esetén ez szintén bírságolási alap lehet.

A beszámolóhoz ilyen esetben sem kell csatolni semmit, a beszámolót magát kell csak benyújtani. Teljesen nullás egy beszámoló szinte soha nem lehet, mivel egyesületek esetén a tagdíjfizetésnek, alapítványok esetén pedig az alapító vagyonnak mindenképp meg kell jelennie valamilyen formában a beszámolókban.

Az aktuális nyomtatványgarnitúrák a bíróság honlapján (http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok/beszamolok) találhatóak meg .jar és .pdf formátumban. Az ÁNYK keretprogramban elkészített beszámolókat az Országos Bírósági Hivatalnak kell megküldeni: papír alapon a 1363 Budapest, Pf. 24. címre, vagy az ügyfélkapun keresztül elektronikus formában. A nyomtatványt személyesen, ügyfélfogadási időben is be lehet nyújtani az Országos Bírósági Hivatal (1055 Budapest, Szalay u. 16.) részére. Közhasznú szervezetek csak elektronikusan adhatják be az éves beszámolójukat. A szervezet legfőbb döntéshozó szerve által elfogadott beszámolót kell közzétenni, ezért május 31-ig a szervezet legfőbb döntéshozó szervének ülését meg kell szervezni (alapítvány esetén kuratórium, egyesület esetén közgyűlés), melyen határozatot kell hozni az éves beszámoló elfogadásáról! Az elfogadó határozatot a gyűlésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, rögzítve az elfogadás szavazatarányát is. A jegyzőkönyvet és a közgyűlés egyéb mellékleteit (jelenléti ív, tagjegyzék stb.) a beszámolóhoz NEM szükséges becsatolni, csak a beszámoló utolsó oldalán nyilatkozni kell, hogy a dokumentumok rendelkezésre állnak.

A kitöltési segédletek az egyes nyomtatványok mellett, a Kitöltési útmutató oszlop vonatkozó linkjeire kattintva érhetők el.

A beszámolók aktualizálásával kapcsolatos további információk pedig az alábbi oldalon olvashatók: https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/civil-szervezetek-beszamoloival-kapcsolatos-tajekoztato-menupontjanak

Igen, az OBH Országos Nyilvántartások Irodája a civil szervezetek beszámolóinak leadásával kapcsolatos információk iránt érdeklődőknek lehetőséget biztosít telefonos felvilágosításra hétfőtől csütörtökig 9:00 és 16:00 óra között, pénteken pedig 9:00 és 13:00 óra között az alábbi telefonszámokon:

+361/354-4165, +361/354-4115, +361/354-4295. Emailben a civilinfo@obh.birosag.hu címen kérdezhetnek az érdeklődők.

Minden év május 31-ig kötelező beadni az éves beszámolót. A beszámolásra a PK… és PK …évente változó sorozatszámmal ellátott nyomtatványok szolgálnak, melyeket az Országos Bírói Hivatal oldaláról (https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-beszamolok) letölthető, könyvvezetési módtól függő nyomtatványok kitöltésével kell elkészíteni. A nyomtatványok számozása évente változik, mindig a beszámoló évére vonatkozó nyomtatványokat kell letölteni. A nyomtatványok mellett a bírósági honlapon rövid kitöltési útmutató is található.

Papír alapon a beszámolót kizárólag nem közhasznú szervezet adhatja be, a könyvvezetéstől függően választott nyomtatványon. Önkéntes választás alapján ezen szervezetek elektronikus úton is elkészíthetik a beszámolójukat, ez esetben ők is a tárgyévre vonatkozó aktuális beszámolósablont kell használják.

A közhasznú szervezetek beszámolójukat kizárólag elektronikusan adhatják be. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyomtatványok számozása évente változik, az aktuálisan az adott évre vonatkozó beszámoló nyomtatványért keressék fel az OBH honlapját és rendszeresen figyeljék a nyomtatvány frissítéseket!

2019. december 23-át követően a „P” jelű, papír alapú benyújtáshoz szükséges nyomtatványok kivezetésre kerültek, a továbbiakban a papír alapú és az elektronikus benyújtás ugyanazon a nyomtatványon lehetséges.

Minden év május 31-ig kötelező beadni továbbá a TAONY nyilatkozatot (amennyiben nem folytat a szervezet vállalkozási tevékenységet), valamint nyilatkozni kell az előző évben kiutalt 1%-ok felhasználásáról (KOZ jelű nyomtatvány), ezen kívül eleget kell tenni a KSH adatszolgáltatásnak is a KSH „Elektra” rendszerén keresztül.

Amennyiben a szervezet vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adóbevallásra kötelezett. A társasági adó bevallás nyomtatványa a 29-es sorozatszámú adóbevallási nyomtatvány, mindig a tárgyévre vonatkozóan (ez a 2019-es évre pl. a 1929-es). Társasági adó előleget (fizetendő összegtől függően) havonta (minden hónap 20-ig) vagy negyedévente kell fizetni.

A felügyelő bizottság jogköréről a Civil tv. 41. §-a rendelkezik. A testületet az alábbi jogosultságok illetik meg: a felügyelő bizottság alapvetően már nemcsak pénzügyi, hanem a teljes működést ellenőrző szerv. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az egyesület döntéshozó vagy ügyvezető szervét (elnökség) a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó vagy ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Így tehát a felügyelő bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását, sőt maga is megteheti ezt.